Zárszámadás, 1871

Részletes jelentés az 1871. évre

az alap kiadásaira fordíttatott az államkincstárból . . . . 16,172.365 frt 967* kr \ a járulékok beszedési és kezelési költ- > sége tett 73.996 „ 10 „ ) 16,246.362 frt 067

a kr mutatkozik pénztári fölösleg 1,426.159 frt 877* kr ha tehát e fölösleg az 1870-ki részletes jelentés 35. lapján 1. bekezdésben kimutatott összes államkincstári követelésből 15,381.285 frt 68 kr levonatik, e követelés összege — tekintet nélkül az eslietőleg számításba jöhető kamatokra, — leszáll .... 13,955.125frt 807?krra. Vasúti kölcsön. Az 1867. XIII. t cz. alapján fölvett vasúti kölcsönre, — az állam birtokában volt kisorsolt, és az eladott kötvények czimén, — előiratott mint bevételi járandóság, illetőleg 1.202 frt 45 kr kivételével tényleg be is folyt bankértékben 1870. végéig 51,340.548 frt, 1871. évben 17,353.680 „ a még 1872. év kezdetén készletben volt 40.523 db 120 frtos kötvényre pedig az 1871. augustusbau kötött szerződés szerint be volt fizetendő, illetőleg, miután az utolsó részlet 1872. septemberben esedékes, tényleg be is fizettetett (minden 100 forint után = 75 ezüst forint, vagyis 120 frt kötvényért = 90 frt ezüstben) összesen . . 3,647.070 frt. Föltéve, hogy a fönebbi ezüstpénz-átlag 8°/

ö felpénzzel volt, illetőleg lesz értékesithető, a disagio jelentéktelen eltérésével, — miután az ezüsttárfolyam 1872-ik augustus végéig 14 és 7.

5

u/

0 közt ingadozott, — ugyanaz bankértékben tesz kerekszámban 3,938.835 frt — krt összesen . 72,633.063 frt — kr, ha levonatili ebből a kölcsönnek, már az 1870-ki zárszámadásban részletezett kibocsátási költsége .... 3,700.095 frt 66 kr mutatkozik 68,932.967 frt 34 kr mint oly összeg, mely az eladott 85,125.600 forintnyi ezüst névértékű kötvény után, a törvényhozás által kijelölt czélokra az állampénztárba tisztán befolyt; vagyis minden 100 frt ezüst névérték tényleg értékesíttetett bankértékben 80 frt 9 7 7

2 krral, mig a 19 frt 027

2 krnyi különbség az árfolyamvesztességre esett, melyről alább lesz szó. /