Zárszámadás, 1871

Részletes jelentés az 1871. évre

eredményt (bevételi járandóságot) vette alapul s tartja használhatónak, minélfogva a tényleges eredmények összehasonlításából vont következtetéseket az egy évi jöve­delem és költséget illetőleg helyeseknek el nem ismerheti. Nem hagyhatni megjegyzés nélkül a pénzügyminister ellenészrevételeihez csatolt összehasonlító kimutatások indokolásában foglalt néhány állítást sem. Ilyen pl. az, hogy a lugosi faszállító készülékekre állítólag fordított 13,345 frt 54 kr tévesen az ottani erdészet „uj építkezési" vonata alatt lett volna elszá­molva, (ellenészrevételek 29. lap, 1. pont) — mert e rovaton a zárszámadás III. füzet 66. lapja szerint mi sem vétetett számba, hanem a mondott összeg valószí­nűleg a 18-ik rovat (rendkívüli kiadások) alatt elszámolt 20.300 forint 5 krban foglaltatik. Az unghvári uradalom 15.897 frtnyi bevételi többletének indokolása sem kielégítő (31. lap), mert ez a zárszámadás III. füzet 55. lapján kimutatott 62.073 frt 20 kr nem igazolt vagyonapadásból származott, s az állami számvevőszék által kiderített 1.111 frt 167 2 krnyi tiszta jövedelme az egész uradalomnak, a nagyobb rendkívüli kiadásokkal, melyek általa számításba vétettek, nem okadatolható. A gödöllői uradalomnak 69.696 frt 20 krnyi vesztessége a pénztári ered­ményeknek tekintetbe vétele után sem módosítható, mert ha az 1870-ki gyapjú­termés a következő évben lett is számba véve, az annak megfelelő értéknek az 1870. év végén 351.222 forinttal kimutatott vagyonálladékban kellett foglaltatnia; a kimutatott vagyonérték pedig a vesztesség megállapításánál számba jött. Közlekedési tárcza. A közmunka- és közlekedési minister ur (IV. melléklet) nyilatko­zatát az állami számvevőszék több vitás kérdésre nézve teljes megnyugtatással veszi tudomásul, s miután a minister sem tagadja elvben azon megjegyzés alaposságát, miszerint a vasútépítésnél mutatkozó megtakarítás az államra nézve nemzetgazdá­szati tekintetben hátrányos, annál kiválóbb súlyt fektet azon kijelentésére is, hogy e megtakarítást előidéző akadályok elhárítása nem állott a minister hatalmában. Kereskedelmi tárcza. A földmivel és- ipar- és kereskedelmi minister ellenészrevéte­leire (V. melléklet) vonatkozólag legyen szabad a minister urnák azon értelmezését, mintha a számvevőszék jelentésében azt állította volna, hogy az 1870-ki dohány­kiállításra fordított 1.000 frt az 1869-ki pótkezelési idő után utalványoz­tatok, teljes tévedésből eredettnek nyilvánítani; nemcsak azért, mert ez esetben a

Next

/
Thumbnails
Contents