Zárszámadás, 1871

Részletes jelentés az 1871. évre

Nyeremény-kölcsön. A nyeremény-kölcsönnél az ellenészrevételben fölhozott különbözet 56.000 frtból és 612,000 írtból, összesen tehát 668.000 frtból áll. Az előbbi részösszegre nézve megjegyzendő, hogy a hitelszámvevőség a kisorsolt 700 db sorsjegy után 105.344 frt nyereményt és 56.000 frt kibocsátási árt, — ez utóbbit egy részt mint követelést, más részt mint tartozást — mutatott ki; holott azon esetben, ha az 56.000 forint a nyeremény-összegben foglaltatik, a mi azonban a számadásból kivehető nem volt, a kibocsátási árnak tévútra vezető külön beigtatása fölösleges volt, és nyereményül nem 105.344 frt, hanem csak 49.344 frt lett volna fölveendő. E különbözet az 1871-ki zárszámadásban kiegyenlittetett. A járadék fedezésére forditott 612.000 frt pedig azért hagyatott ki a tartozások sorából, mert az nem 1870-ben, hanem csak 1871-ben volt esedékes, és fölvétele esetében a megfelelő hátralékot 50 éven át kellett volna számadásban vezetni, mig a kihagyás a fővárosi alapra nézve különbséget nem tesz, mert a kiegyenlítés az utolsó törlesztésnél fog eszközöltetni. A követett eljárás helyességét bizonyítja az is: hogy a pénzügyminister 1871-ben már hasonló módon járt el. Az államadósságokra vonatkozó adatok csak az 1870-ki zárszámadás befejezése után, és csak a nyeremény-kölesönt és a kincstári jegyeket illetőleg küldettek meg az állami számvevőszéknek. A pénzügyminister ur azon ellenvetéseire, melyeket az állami számvevőszék számviteli megjegyzéseire a 12. lap első és második bekezdésében tesz, már fönnebb, a ministertanács ellenészrevételeinek tárgyalásánál meg lett felelve; el nem fogadható azonban annak a harmadik bekezdésben foglalt azon állítása, hogy az állami számvevőszék a pótkezelés eredményeit az államvagyont illetőleg, az ezt kezelő hatóságok utalványozási jegyzékeiből merítheti, mert joga van a zárszámadás összeállításához a ministeriumok felelőssége mellett készült pótkezelési kimutatásokat annak idején megkövetelni. A lebegő szállítmányok részletes kimutatása a zárszámadás szerkesztésénél egészen használható nem volt, mert annak egy része csak későn, 1872. január 2-án küldetett meg. Eltérések. Áttérve az 1870-ki zárszámadásban kimutatott lényegesebb eltérések iránt a pénzügyminister ur által ez alkalommal adott fölvilágositásokra, első sorban a királyi udvartartásnál fölmerült 4.120 frt tulkiadásra nézve a pénzügyminister ur az állami számvevőszékhez ez ügyben mult évi deczember 3-án, 61.287 sz. alatt intézett átiratában maga is lehetőnek tartja, hogy a cs. k. főudvarmester által közlött számadás szerint a magyar állam javára 1.545 frt megtakaritathatott volna, de igazolásul a kivételes viszonyokra és méltányossági tekintetekre hivatkozik. Méltányossági tekinteteknek engedni, egyedül a törvényhozás joga.