Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1893

1038 1893. Országgyűlés. Közös költségek. Ministerelnökség Belügy. határozza"; ezt a javaslatot azonban a ministerelnök felvilágosító nyilatkozata után visszavonta. Az országgyűlés költségeinél szóba került a főrendiház újjászervezése, a választókerületek helyesebb beosztása, a választóképesség kiterjesztése, a képviselőház hatályosabb működése, az osztályok igénybevétele, és a választási törvény revisiója. A közösügyi költségeknél a közös activák és a közös hatóságok által használt ingatlanok tárgyában történt fölszólalás, mire a képviselőház a ministerelnök felvilágosítása alapján utasítja a pénzügyi bizottságot, hogy a közös activákról tegyen a háznak jelentést. A ministerelnökségnél a fekete-sárga zászló képezte a heves viták tárgyát, és a rendelkezési alap adott alkalmat fölszólalásra. A belügyi ministerium költségvetésénél a közigazgatás állapota és reformja hosszú, tárgyilagos vitára adott alkalmat; szóba jöttek a közegészségügyi viszonyok, különös tekintettel a cholera-járványra; a főispánok ellen az ellenzék erősen felszólal; a lapok colportálási ügye tekintetében határozati javaslatot nyújtott be Horváth Ádám, mely szerint a képviselőház utasitaná a belügyministert, „hogy az 1848: XVIII. t.-cz. 1. §-a szellemének megfelelően, a belföldi hírlapoknak nyílt helyeken való eladását, úgynevezett utczai elárusitását tiltó rendeleteket helyezze hatályon kivül", melyet azonban a ház Hieronymi minister azon nyilatkozata után, hogy a javaslat viszonyaink közt nem időszerű, el nem fogadott. A szinház ügyét Fenyves sy Ferencz azon javaslatával, hogy az tétessék át a közoktatásügyi ministerium hatáskörébe, hozta szóba és hosszas tárgyalásra adott okot, melynél a belügyminister kijelentette, hogy az áthelyezés kérdése iránt a kormány a következő költségvetés tárgyalásakor fog előterjesztést tenni. A csendőrségnél a sárga-fekete kardbojt képezte a heves felszólalások tárgyát, sőt az ellenzék a kardbojtnak nemzeti szintivel való felcserélésére névszerinti szavazást is követelt, melynél azonban 157 szó 84 ellenében (távol volt 170 képviselő), tehát 73 szótöbbséggel a javaslat el nem fogadtatott. A lelencz-ügyben fölvetett elvi kérdésekre a minister azzal válaszolt, hogy erre vonatkozólag a legközelebbi költségvetésig a kormány terveit elő fogja terjeszteni.