Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1877

1877. 77 kívánják megoldani. A közös activák kérdése is végre eldöntésre fog kerülni. De mindezek a törekvések csak hosszabb idő elteltével hoznak nagyobb jövedelmet; az 1877. évi hiány fedezetére ez okból a következő javaslatot teszi: 1. a vasúti beruházási köt­vények, melyek a törvényhozás által engedélyezett előlegek alapján a vasútak részéről az államnak átadatnak, s melyek a keleti vasútra eső részszel együtt 8,620.619 frtot, a nélkül pedig 7,596.491 frtot tesznek, ha a viszonyok engedik, értékesitendők; 2. engedély adandó a költségvetési törvényben annyi járadék­czimlet kibocsátására, a mennyi 1877-ben a kölcsönöknek törlesz­tésére fordittatik. A kölcsöntörlesztési összeg 6,694.000 frtot tesz. Végül futólag megemlékezik a vasútügy rendezésének kér­déséről ; és fölemliti a tiszai vasúti részvények vásárlását, mely­lvel egy oly vasútnak birtokába jövend az állam, hogy általa a vasútpolitika szabályozására kellő sulylyal birand. Exposé. Az 1877-ik évi közös költségvetés tárgyalására a delega­tiók Budapestre, 1876 május 15-re hivattak össze. Első ülését a delegatio május 15-én s az utolsót junius 2-án tartá. A delegatiót a király május 18-án fogadta. A keleti bonyo­dalom alkalmat szolgáltatott arra, hogy a delegatio elnöke, S z 1 á v y József egyszerű üdvözlet helyett, hasonlókép a poli­tikai helyzetre utalt. Válaszában a király most már szokásossá vált modorban a politikai viszonyokra reflectált ... „A keleti események, valamint a velünk szomszéd két nagyhatalom ural­kodóit, kik Velem benső baráti viszonyban állnak, ugy Engemet is csak megerősítettek azon elhatározásban, hogy a birodalmaink között fennálló viszony még szorosabbá és bensőbbé tétessék. Azon biztos várakozást táplálom, hogy ezen viszonynál fogva és a Velünk szintén őszinte barátságban levő többi európai nagy­hatalmasság együttes közreműködése által sikerülni fog az európai béke áldásait fentartani. Szintúgy remélem, hogy a hatalmak törekvése a Porta fellázadt tartományainak állandó kibékitésében támogatni, eredmény nélkül maradni nem fog." A delegátio ezen ülésszakát főkép a keleti háboru s az általa keletkezhető bonyodalmak foglalkoztatták, s kivált a kül­ügyi albizottságokban történt nyilatkozatok tették érdekessé. Közös költségvetés. Királyi beszéd. A delegatio elvi határozatai.

Next

/
Thumbnails
Contents