Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1892

1890. 957 nél megszavazott összegből 50.000 frt az 1891. évi kezelési időszakban felhasználtassák. Az 1889. évi zárszámadást megvizsgálván, 1,462.796 frt 90V

2 kr tulkiadásokra a fölmentést megadta; — és magát a zárszámadást, mely szerint a rendes kiadások 113,914.098 frt 71V

2 krt, a rendkivüli kiadások 33,429.501 frt 95 krt, az összes kiadások 147,343.600 frt 66V

2 krt és a határvám tiszta jövedelme 39,781.947 frt 21V

2 krt tettek, és igy a tiszta szükséglet 107,561.653 frt 45 krt tesz, helybenhagyja. Ebből az összegből Magyarországra esett 33,774.359 frt 18 kr. Tárgyalásai közben előbbeni határozatait ismételte és utasítja a hadügyministert, „hogy a közös hadsereg a magyarországi hatóságokkal az állam nyelvén levelezzen, és magyar állampolgároktól a hozzáérkezett folyamodványokat az állam nyelvén fogadja el s a hozott határozatot a folyamodóval az állam nyelvén közölje." A delegatio pénzügyi határozatai. A delegatio elvi határozata. A pénzügyi bizottság tárgyalta ugyan az 1892. évre szóló költségvetést és jelentését 1891. november 5-én előterjesztette a képviselőháznak. De az országgyűlés ezt a jelentést már nem tárgyalta. A közigazgatási reform tárgyalása óta a politikai helyzet mindinkább bonyolodottá vált; az utolsó ülésszakban a mérsékelt ellenzék határozottan támadó állást foglalt el; a kormánynak az az eljárása, hogy már a költségvetés előterjesztésekor, tehát október havában, 5 hónapra pénzügyi fölhatalmazást kért, arra a gyanúra ébresztette az összes ellenzéket, hogy az országgyűlés hirtelen fel fog oszoltatni. Ez okból is mindenütt megkezdte az ellenzék a párt szervezetét, s a vidéken központokat alakitott. A mérsékelt ellenzék zászlajára a nemzeti aspirátiók érvényesítését irja és „nemzeti" párt czimet vesz föl. Végre a kereskedelmi szerződések letárgyalásával gróf Szapáry ministerelnök deczember 23-án bejelenti a képviselőháznak, hogy előterjesztést szándékozik tenni a koronának az országgyűlés feloszlatása iránt. „Indokolja a kormány ezen elhatározását két körülmény. Az egyik az. hogy az 1892-ik évben minden körülmények közt megejtendő képviselőválasztásokra nézve a választási mozgalom most már országszerte megindulván, ily körülmények közt e házban nyugodt tárgyalásokra kilátás alig lehet. A másik A pénzügyi bizottság jelentése a költségvetésről. Az országgyűlés feloszlatása 1892. január 5-én.