Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1892

1890. 953 rékosság, melyek pénzügyi kibontakozásunknak oly hathatós eszközei voltak, ha maradandó, consolidált viszonyokat akarunk teremteni, jövőre is kell, hogy dominálják felfogásunkat; kell, hogy visszatartsanak a különben is támadó igények mesterséges fölkeltésétől és fokozásától, minden szükségletnek, mint elodázhatlannak való feltüntetésétől, mindennek az államtól való követelésétől, mindennek egyszerre, gyorsan és azonnal követelt megvalósitásától. A pénzügyi helyzet mai képe tehát az, hogy consolidált pénzügyi viszonyaink vannak és hogy ezeknek csak két veszélyes ellensége lehet; az első: a helyzet vérmes megítélése, a második : a mód nélküli igények felkeltése. Ne feledjük, hogy összes financialis erőinket kemény próbára teendik azon szükségletek, melyek a már megkezdett, hogy ugy mondjam, inaugurált reformokkal mellőzhetetlenül járnak. Csak ezentúl fognak nyilvánulni egészükben az igazságügyi reformokkal járó nagyobb szükségletek, az administratio mellőzhetetlen reformjával járó költségek és azon több kiadások, melyek a tanitói illetmények szabályozásával és a tisztviselők fizetésének fölemelésével járnak. A tisztviselők fizetésének fölemelése czéljából — abban a hiszemben, hogy a törvényhozás a kormány előterjesztését még kellő időben elfogadja — félévi költséget vett már föl az előterjesztett költségvetésbe. Az adóreformokat illetőleg utal arra, hogy azok ugyan huzamosabb időt fognak igényelni „s azért, arra való tekintettel, hogy 1893-ban a legtöbb adóra nézve három évi kivetési cyclus kezdődik, esetleg novellaris intézkedés utján felhatalmazást fogok kérni arra, hogy a legközelebbi adókivetési cyclus rövidebb időre, egy évre állapittassék meg, hogy ezen pénzügyi teljesítés képességünk szempontjából mielőbb keresztülviendő reformok ujabb három évi késedelmet ne szenvedjenek." Szükségesnek mondja a hitelviszonyok javítását is, „a bajnak tulajdonképeni kútforrása mégis ott lenn van, annál a kis embernél, a ki hiteligényeit csak a kisebb pénzintézetek súlyos, gyakran elviselhetetlen feltételei mellett, gyakran pedig egyáltalában nem képes kielégíteni. Tiltó intézkedések behozatala itt czélhoz nem vezetne, sőt talán csak rombolólag hatna. Arról van itt szó. hogy a nemzetnek, a közgazdaságnak ezt a szunnyadó Exposő.