Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)
1891
1891. 947 azaz a feleslegnek 1889 végével mutatkozó összegére nézve a két számítás majdnem fél millióval tér el egymástól. A horvátszlavon országos bizottság ugyanis ezen 3,120.683 frtot a maga egészében kamat nélküli előlegként állítja be, míg a magyar kir. pénzügyministerium ezen összeget három részre osztja, t, i. 1.622.355 frt 50 kr feltétlenül kamatmentes, 1,006.075 frt 62 kr feltételesen kamatmentes és 492.252 frt kamatozó előlegnek vétetvén. De nemcsak azon passiv kamatok megállapítása, melyekkel a horvát-szlavon földteherrnentesitési alap az államtól nyert előlegekért megterhelendő, nehezítette a számítást, hanem hozzájárult azon körülmény is, hogy a horvát-szlavon országos bizottság azon nézetből indult ki. hogy ha a horvát-szlavon földteherrnentesitési alap azon években, midőn hiány volt, melyet államelőlegekkel pótolni kellett, ama passiv kamatokkal megterheltetik, akkor a méltányosság megkívánja, hogy azon években, midőn felesleg volt, ennek az állampénztárba folyt aktiv kamatjai Horvát-Szlavonországok javára írassanak. A magyar királyi pénzügyministerium számítása szerint még azon esetre is, ha a horvát-szlavon bizottság részéről megkövetelt aktív kamat a horvátszlavon földteherrnentesitési alap javára iratik, 1889 végével ezen alapnak feleslege 2.494.559 frt, vagy kerek összegben 2 l/ 2 millió forintot, a fölszámitható kamat pedig 270.986 forintot és igy az alapnak összes feleslege 1889 végével 2,765.546 forintot tenne, holott a horvát-szlavon országos bizottság aktiv kamatok nélkül is 3,234.164 frtot számított fel. Ez utóbbi nyilván túlcsigázott összeg a magyar országos bizottság részéről olyannak nyilváníttatott, mely tárgyalás alapját nem is képezheti. Hanem ennek ellenében a magyar országos bizottság részéről a következő javaslat tétetett: Fogadtassák el a horvát-szlavon földteherrnentesitési alapnak 1889 végével fennálló feleslege a magyar kir. pénzügyministerium által kiszámitott összegben, t. i. kereken 2.500.000 frtban; a mi pedig az aktiv kamatokat illeti, melyek a ministeri számítás szerint 5 százalékos kamatláb mellett kerek összegben 271.000 frtot tennének (miután ki nem mutatható, hogy a közös kincstár ezen összegeket mindenkor gyümölcsözöleg elhelyezni képes volt és miután ezen kincstár még a gyümölcsöző elhelyezés mellett is alig szokott 3 százaléknál több kamatot kapni) az 5 százalékos kamatláb szállittassék le 3 százalékosra és igv aktiv kamat fejében 271.000 frt helyett száinit60* A. horvát-szlavon»rszági földteherrnentesitési pótlék
