Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1891

942 1891. A horvát-szlavonországi földtehermentesitési pótlék. nem elegendő, de semminemű intézkedést nem tartalmazott arra nézve, vájjon mikép használandó fel az egyik vagy másik évben a földtehermentesitési pénztárban mutatkozó felesleg. A törvény ezen hézaga husz esztendőn át semmi figyelmet nem keltett, mert a horvát-szlavon földtehermentesitési alap 1884-ig mindig passiv volt, ezen esetre pedig elégséges volt az emiitett 21. §. azon intézkedése, hogy a szükséges segély a közös kincstárból előlegeztetik. 1884 óta azonban felesleg mutatkozott a horvát-szlavon földtehermentesitési pénztárban és midőn 1889-ben a két országos bizottság a pénzügyi egyezkedés megújítása czéljából összelépett, a horvát-szlavon bizottság első üzenetének végén már is panaszkodva emlité, hogy az 1868: XXX. t.-cz. 21. §-a értelmében a horvát-szlavon földtehermentesitési pótlék az ottani földtehermentesitési igazgatóság által kezelendő és igy ennek pénztárába beszállitandó, holott a közös pénzügyi kormány „tényleg nem járt el a törvény ezen intézkedése értelmében". Indítványt e tekintetben a horvát-szlavon országos bizottság akkorában nem tett és igy az akkori szóbeli tárgyalás alkalmával a két országos bizottság közt csakis abban történt megállapodás, hogy ezen ügy a kormány figyelmébe ajánltatik. A kormány az emiitett szakasz módosítását tartván czélszerünek, még 1890. deczember 13-án két országos bizottság egybehivását indítványozta. A magyar bizottság tagjai voltak: Falk Miksa, Horváth Lajos, Rakovszkv István és Széli Kálmán képviselők, és gróf Zichy Nándor és őrgróf Pallavicsini Ede főrendiházi tagok. A bizottság elnöke Széli Kálmán, előadója Falk Miksa volt. A tárgyalásokat a kormány javaslatával kezdték meg, melynek feladatát a 21. §. módosítása képezte. A magyar országos bizottság 1891. január 23-án kelt és Falk Miksa által szerkesztett üzenetében kifejti, hogy szerinte a horvát-szlavon földtehermentesitési alap csakis gyűjtő és fizető pénztár természetével hirhat, mely egyfelől a földtehermentesitési adósság czéljaira megkivántató összegekkel ellátandó, másfelől ezen összegeket a jogosultaknak kiszolgáltatja, Ennélfogva ezen pénztárban felesleg jogilag nem is létezhetik és oly összeg, mely földtehermentesitési czélokra nem szükségeltetik, egyáltalában nem tartozhatik ezen pénztárba. Miután miként az utolsó évek tapasztalatai mutatják, a földtehermentesitési pótlékból eredő jövedelem mindig nagyobb összeget szolgáltat annál, mely min-