Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1877

1877. 75 oldása látszott bizonyosnak, melynél önálló magyar bank helyett az addigi nemzeti bankkal kötendő egyezmény nyújtana pénzügyi és hitelügyi előnyöket Magyarországnak, sőt midőn hire járt, hogy a 80 milliós bankadósságra nézve is Magyarország kötelezettséget lesz kénytelen elvállalni: egyik interpellátio a másikát érte, s az elégedetlenség mindinkább növekedett. Midőn 1876. május 6-án Tisza Kálmán ministerelnök a május 2-án megállapított kiegyezés elveit közölte a szabadelvüpárt körében, a párt tagjai közül 181 igennel és 69 nemmel (távol volt 94) szavazott. Az elégedetlenek azonnal, május 7-én, a Hungária termében új párttá egyesültek „független szabadelvüpárt" czime alatt s a közgazdasági kiegyezés ellen állást foglaltak. 1876. augusztus 10. Simonyi Lajos báró lemond a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministerségről; az egész ország tudta, hogy Simonyi azért lépett vissza, mert a vámtarifának megállapításánál a magyar kormány az osztrák ipart érdeklő egyes vámtételeknél magasabb vámokba egyezett, mint melyekbe ő az ország érdekében hozzájárulni kész lett volna. Tisza abban a hiszemben, hogy a kiegyezés az év befejeztéig alkotmányos uton is le lesz tárgyalható és igy befejezhető, ezt a fontos tárczát egyelőre ideiglenesen Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi minister kezeire bizta, a ki mindazáltal 1878 végéig vezette ideiglenesen azt. Ily körülmények közt nyilt meg az országgyűlés második ülésszaka. Széli Kálmán 1876 október 6-án terjesztette elő az 1877. évről szóló költségvetést. Az ezen alkalommal mondott nagy beszédében mindenekelőtt a költségvetés alaki részéről szól. 1872 óta a költségvetés három részre volt beosztva: rendes, rendkívüli és hitelmüveleti részre. A minister ezt a beosztást most már nem tartja többé szükségesnek. „Nag}' kölcsönalapok évenkénti állásának tüzetes felmutatása külön rendeltetési fedezetükkel együtt volt ezen beosztás, a hitelmüveletek külön csoportba osztásának czélja, ma e kölcsönalapok kimeritvék s egyedül egyes activákkal rendelkeznek." Elejtetett tehát ez a beosztás és a hitelmüveleti részt, a sorsolási kölcsönt, a szőlődézsma-váltsági tartozást és az irtvánvföldek megváltása által eredő összegeket megfelelő fedezetükkel együtt a rendes kiadások és bevételek közé sorozták. A független szabadelvüpárt. Báró Simonyi Lajos lemond. Széli előterjeszti a költségvetést. Exposé.