Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1876

1876. 59 közlése szempontjából szükséges tőkeszaporitás és azon tőke kamatainak biztosítása tárgyában." A kormány utalt arra, hogy ezen vasutaknak csekély jövedelme s vele kapcsolatban a kamatbiztositásnak oly nagy igénybe vétele részben onnan is származik, hogy ezen vasutaknak fölszerelése főkép forgalmi eszközökben nem kellő; az illető vasutak a fölszerelésekhez azonban csak ugy kaphatnának elegendő tőkét, ha az állam bizonyos tekintetben a felveendő tőkére nézve is állambiztositást vállalna. A kormány számításai szerint kitűnt, hogy forgalmi eszközökre és tartalékszerekre szükséges a kassa-oderbergi vasútnál 1,208.655 frt, az északkeleti vasútnál 1,944.731 » a nyiregyház-ungvári vasútnál .... 218.818 » az első erdélyi vasútnál 959.940 » az alföld-fiumei vasútnál 129.929 » hogy e pályák oly felszereléssel bírjanak, hogy a biztosan várható rendes forgalomnak megfelelni képesek legyenek. A ministerium fölhatalmazást kér arra, hogy a mértföldenkint elsőrendű pályánál legfölebb 50.000, másodrendűnél '25.000 forintot meg nem haladó tőkeszaporitás számára a tőke 5°/

0-os kamatját és törlesztési hányadát biztosítsa, de ugy, hogy az állam által netán tizetendő kamatbiztositás 30 év alatt az államnak megtéríttessék. Ez a javaslat azonban tárgyalás alá nem került. Péchy Tamás közlekedési minister 1875. ápril 28-án valamennyi minister aláírásával a vasutak építéséből az állam ellen támasztott kártalanítási követelések esetleges kiegyenlítéséről, valamint az állami biztosítást élvező vasutakon szükséges uj beruházásokról törvényjavaslatot adott be. Ezen javaslatban a támasztott kártalanítási követelésekre nézve egész általános fölhatalmazást kért a kormány; a kormány a javaslata mellé csatolt kimutatása szerint vagy 90 millió forint kártérítéssel volt fenyegetve. A vasutak követeléseket támasztottak a kormány ellen, mert: a) a tervek és a tényleg teljesített munkálatok eltértek egymástól; b) mert a kormány által kellő időben nem szolgáltatott tervek késedelniezéséből károkat szenvedtek; c) mert a terveknek, néha a vonalrészeknek a munka folyama közben megváltoztatásából túlépitkezések származtak; d) végre, mert elemi és előre nem látott csapások okoztak károkat. Vasutak beruházási kölcsöne. i