Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1876

1876. 51 Igy abba a stádiumba jutott ezen oly sok kellemetlenséget okozott ügy, melyben mindjárt kezdettől fogva kellett volna tárgy altatni. 1876. márczius 26-án terjesztette elő Széli Kálmán és Péchy Tamás a keleti vasút ügyében a kormány jelentését s egyúttal törvényjavaslatát. A kormány ezen előterjesztésében kifejti mindenekelőtt azt, hogy midőn 1869. márczius 20-án a kormánynak be lettek mutatva a keleti vasút ügyeinek zavarát okozó első okiratok, illetőleg a praesumtiv igazgatótanács határozatai, az akkori ministerium azokat csak azon szempontból vette bírálat alá, hogy az azokban fölvett megállapodások nem ellenkeznek-e a vállalat jogalapját képező engedélyokirat határozataival; ellenben az épitési szerződésnek a társaság érdekei szempontjából való megvizsgálását mellőzendőnek tartotta azon alapelv folytán, melyre az állami kamatbiztositás a vasútnál is fektettetett. A magyar állam ugyanis mellőzte az engedélyezés azon módját, melyet az osztrák volt kormányok követtek, s mely abból állt, hogy a vasút kiépítésére és felszerelésére szükséges s csak az építés befejezte után megállapított tőke részeltetett kamatbiztositásban; miután ez az eljárás oly ellenőrzést tesz szükségessé, mintha államköltségén történnék az építés, s a mellett minden koczkázat az államra hárul. A ministerium ezt az eljárást eltekintve más okoktól, már azért sem tartotta elfogadhatónak, mert a kilátásban állott számos újonnan engedélyezendő vasút fölött ily nagymérvű felügyeletre — tekintve, hogy állami pályák is épültek — megfelelő idővel és eszközökkel nem rendelkezett. E miatt a törvényhozás a kormány javaslatára elfogadta azon rendszert, mely szerint az állami biztosítás átalányösszegben adatott, s a vasút kellékei részletesen ínegállapittattak; s ehhez képest felügyeletét csakis arra tartotta szükségesnek kiterjeszteni, hogy a pálya építésénél az iránynak, szilárdságnak és felszerelésnek az engedélyokiratban megállapított föltételei a kikötött határidők alatt teljesíttessenek; ennélfogva a szerződésekre s az igazgatótanács határozataira, mint a vasúttársaság magánügyeire, megjegyzéseket nem tett. Ezek után a keleti vasút ügyeinek fejlődését vázolván, áttér a jelentés az 1874: I. törvényczikkben nyert fölhatalmazás mikénti teljesítésére. 4* A keleti vasút.