Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)
1876
1876. 49 hiányzó összeget az államnak előre kifizetni. A teljesítés elmulasztásának esetére a vasút zár alá veendő s az állam a vasút jövedelméből maga elégíti ki magát. A törvényjavaslatban azonkivül a vonal építésére még 1,700.000 forint állami előleg kéretett. A pénzügyi eredméuy, melyet a kormány ezen javaslatával elérni óhajtott, a következő lett volna: A kötvények kiváltására szükséges 17,200.000 forint azon tízmillió tallér fordíttatnék, melyet a cousortium előlegez; ugyanis 1 frt 69 krjával számitva a tallért 16,900.000 forint áll rendelkezésre, s igy az államnak még 300.000 forintot kellene sajátjából előlegezni. Ez az összeg továbbá a már előlegezett 2,325.750 frt s a törvényjavaslatban kivánt ujabb előleg 1,700.000 forinttal, összesen tehát 21,225.750 forint fedezetét találja nagyobbrészt a kötvények árában, melyet a bankconsortium 61 1/ 2°/ 0 aranyfolyamban volna jogosítva átvenni, s igy 20,827.000 frt összeget adna rendelkezésre ; maradna tehát 400.000 forint fedezetlenül, mely összeget a keleti vasút részéről kellene behajtani. A vasúti és pénzügyi bizottságok január 27-én benyújtott jelentésükben a törvényjavaslat elfogadását ajánlják, a többiek közt azért is, „hogy ezen előlegezési művelet által elhárittatván a keleti vasúttársaságot érhető végveszély, idő nyeretik nemcsak ügyének megvizsgálására s végleges rendezésére, hanem arra is, hogy a pénzpiacz remélhető javulásával, most elzálogosított kötvényei kedvező elhelyezést nyerjenek". De midőn igy a törvényjavaslat elfogadását ajánlják, egyúttal a következő határozatot hozzák javaslatba: „A képviselőház kijelenti, hogy a magyar keleti vasút függő adósságának rendezéséről szóló törvényjavaslat elfogadása a keleti vasút kérdésének bármily irányban eldöntésére nézve elvi határozatot nem képez, ugy az eddig elkövetett eljárás felett semmi irányban véleményt nem tartalmaz, s az eddig történtekre nézve senkit a felelősség alól föl nem ment," Zsedényi Ede és Bánó József ismét különvéleményt adtak be, melynek értelmében a törvényjavaslat tárgyalása akkorára halasztandó, midőn a bizottságok a keleti vasút ügyében az elrendelt vizsgálat eredményéről tesznek jelentést, A törvényjavaslat 1874. január 31-én került tárgyalás alá és heves vita után február 3-án fogadtatott el. MATLEKOVITS : Magyaroriz&g álUmhA«tnrtá«iin»k tSrMnete. II 4 A keleti vasat.
