Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1876

1876. 41 pótadót, a cselédtartásért, teke- és játékhelyiségekért, kocsi- és lótartásért fizetendő adót és a fegyveradót. Kivető bizottságok állapítják meg a kereseti adó III. és IV. osztályait, a bányaadót, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adóját, a tőkekamat- és járadékadót. A kivetés alapjául szolgálnak a földadónál ezen adónak a kir. felügyelő által a földsorozati mun­kálatokban az adóévet megelőző év utolsó napján mutatkozó tiszta jövedelem alapján kidolgozott sommás kimutatása és a földbirtokban előforduló változásokról vezetett nyilvántartás; a többi adóknál, ha azokat községi közegek vetik ki, az adóköte­lezettek és az adótárgyak összeírása, illetőleg bevallása, ha kivető bizottságok állapítják meg a kir. adófelügyelőnek az egyes bevallásokra vonatkozó javaslatai. Az adókivető bizottság minden adóhivatal székhelyén évenkint alakittatik és öt tagból áll; elnö­két és helyettesét, valamint két rendes és két póttagot a pénz­ügyminister nevez ki, két rendes és két póttagot az alispán, illetőleg polgármester; a bizottságban előadó, szavazat nélkül, az adófelügyelő vagy helyettese (19. §.); minden adóközség saját képviselete által választott két bizalmi férfit küld az adókivető bizott­sághoz akkor, midőn községének adólajstroma tárgyalás alá jut. A kivetett adó ellen fölebbezés a községi közegek végzése ellen a közigazgatási bizottsághoz, a kivető bizottság végzései ellen egy külön felszólamlási bizottsághoz megy. (29. §.) Felszó­lamlási bizottság minden adófelügyelő székhelyén alakittatik; elnökét és helyettesét a belügyminister nevezi ki, két tagot és két póttagot a pénzügyminister nevez ki, két tagot és póttagot pedig a törvényhatóság közgyűlése. Az egyenes adókat könyvelik és nyilvántartják: egyénen­kint a községi jegyzők, községi és városi adóhivatalok; közsé­geukint a királyi adóhivatalok; adóhivatalonkint és törvényható­ságonkint a királyi adófelügyelő számvevő közegei (35. §.). 1876. január 1-től kezdve minden egyes adózóra nézve a folyó egyenes adók elkülönítve nyilvántartandók azon adótartozástól, melylyel a község, illetőleg az egyes adózók 1875. év végén hátralékban voltak. (36. §.) Az 1875-ig fenmaradt adóhátrálékokra nézve a törvény­hatóságok legalább három tagból álló bizottságokat küldenek ki. Minden bizottság a számára kijelölt községekben az egyes adózó hátrálékaiból kijelöli: 1. az 1875. évre kivetett egyenes adóból A közadók keze­lése.

Next

/
Thumbnails
Contents