Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1887

1887. 581 Ezen év törvényhozási működésének egyik legfontosabb része a kiegyezés megujitása. A kiegyezési törvények, jelesül a közös költségek hozzájárulási arányáról, a vám- és kereskedelmi szövetségről és a bankegyezményről szólók 1887. végével lejárván megújításukról kelle gondoskodni. Ez okból a ministerelnök indítványára a képviselőház 1886. október 16-án a közösügyi kiadások arányának újból leendő megállapítására kiküldendő bizottságba tagokul megválasztotta Bánffy Béla gróf, Falk Miksa, Gál Jenő. Hegedűs Sándor, Horánszky Nándor, Láng Lajos, Széli Kálmán, Szontágh Pál, Vizsolyi Gusztáv és Vukotinovich Lajos képviselőket, — a főrendiház pedig 1886. október 14-én megválasztotta dr. Haynald Lajos bibornokot és kalocsai érseket, Lukács Antalt, Majthényi László bárót, Pallavicini Ede őrgrófot és Szlávy József koronaőrt. Az országos bizottság Szlávy Józsefet elnökké és Falk Miksát előadóvá választván, 1887. február 21-én állapította meg izeuetét, melylyel az alkudozást ismét magyar részről kezdte meg. Izenetében mindenekelőtt a határőrvidéki praecipuum kérdésével foglalkozik. Fölveti azt a kérdést: „vájjon szándékában állott-e a két állam törvényhozásainak az 1872 : IV. t.-czikk által a volt katonai határőrvidék számára még a polgárosítás után is akár közjogi, akár pénzügyi tekintetben is bizonyos különállást biztosítani" s e kérdésre határozott nemmel válaszol. Közjogi tekintetben felesleges a magyar közjog szempontjából kimutatni azt, hogy a katonai határőrvidék épen ugy a magyar koronához tartozik, mint annak bármely más területe. Ily felfogást tanúsított az osztrák képviselőház és az osztrák kormány is, midőn a szóban álló törvényt tárgyalta, Az osztrák kormány a törvényjavaslat indokolásában a közjogi kérdésre nézve világosan megmondja, hogy a határőrvidék a polgárosítás után Magyarországba bekebleztetik. Ausztria e területre igényt nem tarthat; a határőrvidékre kizárólag magyar terület fordíttatott ; mindaddig, mig a czél. melyre nézve e terület felajánltatott, létezett, a magyar területi fenhatóság korlátozva lehetett, de megszűnvén a czél, a korlátozás is megszűnik. A tárgyalások alkalmával pedig Brestl képviselő és egykori pénzügyminister világosan mondá: „Minthogy ezentúl a határőrvidék a magyar korona országainak egy részét képezi, jövőre ezen országok összessége (Gesammt-Complex) nem szolgáltatja (a közösügyi A kiegyezési törvények. A quóta-bizottság. A magyar bizottság üzenete.