Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)
1887
564 1886. A pénzügyi bizottság jelentése a költségvetésről. Ugyancsak az átmeneti kiadásokat emelték, még pedig egy üvegtechnicai tanfolyam és műhely költségeinél 1.800 frttal. Ekkép az átmeneti kiadások 700 frttal kisebb összegben állapíttattak meg. A beruházásoknál törültetett: a budapesti duüarész szabályozására 85.000 frt r a honvédelmi szempontból egyes köutakon sürgősen szükségelt hiánypótlásokra 50.000 » kiegészítési munkálatokra és leltárszaporitásra az állami vasutaknál 80.000 » összesen tehát 165.000 frt. xV rendes bevételek leszállittattak 103.744 frttal, még pedig a maradvány- és irtványföldek megváltása 2U.400 frttal, a vasmüvek bevételei 83.314 » emeltettek pedig a belflgyministerium általános közigazgatási bevételei 6.000 frttal. ugy, hogy ekkép a bevételek összege 97.744 frttal kisebb lett. Mindezen módosítások folytán az összes hiány 21,984.761 frtra apadt. De a pénzügyi bizottság is utal arra, hogy nemcsak ez az összeg az, mit hitelmüvelet utján meg keilend majd szerezni, hanem a minister exposéjában már jelzett némely póthitel, a katonai beszállásolás és a budapesti országos kiállítás czimén 1,700.000 frt; a kereskedelmi ministerium palotájára és a Ludovica-akadémiára 741.000 frt, azonkivül még a pénztári készletek 18 millió frt erejéig kiegészitenclők. Ezen összegeket mindazáltal nem az 1887. évi költségvetés terhére kivánja venni a kormány. Ezen pénzügyi helyzettel szemben a pénzügyi bizottság fölvetette a kérdést, minő nézetei és szándokai vannak a Kormánynak a jelenben épugy, mint a jövőre nézve ? Mire a ministerelnök a következőket jelenté ki a kormány nevében: „A kormány érzi és belátja a pénzügyi helyzet komolyságát és arra való tekintetből a költségvetésben a jelen kereten belül is oly szigorú takarékosságot akar kifejteni, hogy ha idő folytán törvényhozási intézkedések vagy más elháríthatatlan okok behatása következtében elodázhatatlan uj kiadások, vagy kiadási növekedések keletkeznének is, azok költségvetésünk jelenlegi keretében már kiadások megszorítása által helyet találjanak és pedig ezt a rendes kiadásokra épugy. mint a beruházásokra uézve egyenlő szigorral alkalmazandónak véli. sőt a beruházásoknak lehető leszállítására törekszik.
