Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1886

544 1885. Horvát-Szlavonországokban az adók. Serajevo-Rámai vasut. határőrvidéki részekben is az uj kataszteri munkálatok alapján rovassék: — elérkezettnek látszott az idő, hogy ugyanazok az adótörvények terjesztessenek ki a ezekre vidékekre is, melyek Magyarország többi részeiben érvényesek. Ez történik az emiitett törvény által, mely az előbb alkalmazott adókat megszünteti és 1887. évtől kezdve egységes adókat honosit meg. A földtehermentesitési pótlék azonban ezen országokban az 1873: XXVII. és XXVIII. törv.-czikkek értelmében nem jár. ,| Végül még kisebb kedvezmények adattak a II. osztályú keresetadónál és az általános jövedelmi pótadónál. Ugyanis a törvény 3. §. 2. a) pontja értelmében: a házközösségek fejei, ha a folyó évre kivetett föld- és házosztályadójuk együttvéve 5 frtot meg nem halad, fölmentetnek ugy saját személyükre, mint családjaikra nézve az 1875: XLVII. \ törv.-czikk 13. §-ában, illetőleg 1875: XXIX. t.-cz. 14. §-ában megállapított II. osztályú keresetadónak fizetése alól. A 2. §. fj szerint a volt magyar és horvát-szlavon határőrvidéki részekben 1887. évtől kezdve hatályba lépnek a borés húsfogyasztási adóról szóló 1868: XVII, XXXV., továbbá ' 1875: XXVIII. és XLVIII. törv.-czikkek; de ezen adók az 1868 : XXX. t.-cz. 18. §. a) pontjának megfelelően a községi kiadások fedezésére fordíttathatnak. (4. §.). A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójáról szóló törvény hatálya a polgárosított határőrvidéki részekre egyelőre ki nem terjedt. (13. §.). Az 1886: XXVI. törv.-czikk a mosztar—metkovichi keskenyvágányu vasútnak Serajevo felé a Ráma torkolatáig való folytatásáról felhatalmazza a m. kir. kormányt, hogy beleegyezését adja, miszerint a mosztar—metkovichi keskenyvágáuyu vasútnak Serajevo felé, s pedig a Ráma folyónak a Narentóba ömléséig : leendő folytatására a közös activákból még pedig mindenek előtt ezen activáknak eddig felszaporodott és ezentúl befolyó kamataiból, Bosznia és Herczegovinának a 2,800.000 frt összeget meg nem haladható tényleges épitési költségek erejéig kölcsön adassék. Ezen kölcsönnek, valamint a zenica-serajevoi és mosztármetkovichi vasutak kiépítésére a közös activákból engedélyezett 3,831.000 frt és 1,700.000 frt kölcsönöknek kamatoztatása és