Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1886

538 1885. Pénzügy. Közmunka- és közlekedés. siték mellett bérbeadandók; 2. mindennemű bérhátralékok nagyobb erélylyel — lehetőleg hossza fizetési halasztások kizárásával — behajtandók; 3. jövőre a kimutatás harmadik rovatában mindenütt az évi haszonbér, a jegyzet rovatban pedig mindenik tételnél az ügy jelen állása kiteendő", továbbá Olay Szilárd követelte : „Mondja ki a ház, hogy a még megmaradt állambirtokot a törvényhozás további utasításáig, eladni nem lehet." A pénzverésnél Thaly Kálmán figyelmeztette a pénzügyministert, hogy az osztrák egyforintosok körirata nem felel meg az 1867 : XII. t.-cz. közjogi állapotának. Végre a csavargőzös-vállalatra nézve Olay Szilárd a pénzügyministert az iratok előterjesztésére kívánta utasíttatni, miután nézete szerint kedvezési eljárás folytán az állam hátrányos szerződést kötött. A közmunka- és közlekedésügyi ministerium költségvetésénél a pénzügyi bizottság tudomására juttatja a háznak, hogy az államvasutak költségvetése ezúttal nem mint eddig a vasúti számlálási rendszer alapján készült, hanem most már a budgetjognak megfelelően nem egy összegben állíttatik be a szükséglet, hanem 12 költségvetési főrovatban; továbbá, hogy ezentúl a közlekedésügyi minister budgetindokolásában a vasutakba fektetett tőkének kamatai, az állami kölcsönöknek ez idő szerint szokásos kamatlába alapján fognak kimutattatni és az államvasutak fölöslegével szembe állíttatni. Továbbá miután épen az államvasutaknál mutatkoztak igen nagy túlkiadások, ez az ügy a. pénzügyi bizottságban beható tárgyalásokra adott alkalmat, s a kormány részéről az a határozott kijelentés tétetett, „hogy az államvasutaknál oly intézkedéseket szándékozik életbe léptetni, melyek, míg egyrészt javítják, egyszerűsítik és olcsóbbá teszik a kezelést, másrészt elejét veszik az eddig rendszerint felmerült túlkiadások ismétlődésének és közvetlenebbé teszik az ellenőrzést." Különben a postakezelés több kérdése, az államvasutak drága volta, a Rábaszabályozásnál mutatkozó nagy költségek és a Fiúméban az évben volt nagyobb árutorlódás, s elhárítására vonatkozó intézkedések képezték a részletes vita főbb pontjait.