Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)
1885
512 1885. Nyugdíjazás. „A képviselőház határozatában a jogosultság megítélésére az 1848 előtt fennállt nyugdíjszabályokat rendelte alapul vétetni. E szabályok szerint a politikai közigazgatás emiitett főképviselőinek egyik osztálya sem tarthat nyugdíjra igényt. A politikai kormánytestületek vezetői ugyanis 1848 után a felelős ministerium helyébe léptek, azon ministerium helyébe, a melynek irányadó tagjai nemcsak általános rendszerváltozás után, hanem egyszerű ministerválság esetében is visszalépnek, a nélkül, hogy nyugdíjra tartanának igényt. Nem illeti nyugdíj az 1848 előtti szabályok szerint a törvényhatóságok főkormányzóit sem. Ugyanezen szempont alá sorozhatok az idézett nyugdíjszabályok szerint mind állásuk minőségénél, mind szolgálati idejük rövidségénél fogva azon alárendeltebb politikai közigazgatási hivatalnokok is, a kik választott tisztviselők helyébe léptek s ez állásukban is 10 évnél rövidebb ideig szolgáltak. A nyugdíj, mely az ily hivatalnokoknak adatnék, nem a szolgálattal kiérdemelt nyugdíjnak, mint inkább jutalomnak volna tekinthető, a mit a nemzettől, a jogi szempontot nem is említve, méltányossági tekintetekből sem igényelhetnek. „Habár ezek szerint a bizottság a költségvetésbe a mult időkről fölvett nyugdíjak megítélésében főleg a politika és méltányosság tekinteteit véli szem előtt tartandóknak: az 1849. év után nyugdíjazott egyénekre nézve a következő elvek kimondását hozza javaslatba: „Az 1849. év óta nyugalmazottak közül nem illeti nyugdíj azokat: a) kik politikai közigazgatási kormánytestületeknél tanácsosinál nagyobb rangban voltak; b) kik megyékben, városokban, vidékekben és kerületekben kir. biztosi, főispán-helyettesi vagy főnöki hivatalt viseltek; c) kik alárendeltebb politikai közigazgatási hivatalokban 10 évnél rövidebb ideig szolgáltak. Ha azonban az a) és b) pontokban foglaltak, más hivatalos állásban már előbb töltött szolgálati éveik után, 1848. évig fennállott nyugdíj szabályok értelmében, nyugdíjra igénynyel birnak, ezen szabályszerű nyugdíj élvezete tőlük nem vonandó el. A c) pont alatti alsóbbrangu hivatalnokok utolsó fizetésük egy évi összegével véglegesen elégitendők ki. „Az előbbi pontokban elősorolt hivatalnokok özvegyeinek és árváinak részére utalványozott nyűg- és kegydíjak, nevelés és ellátási pótlékok, minden tekintet nélkül arra, vájjon férjeik,