Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1885

1885. 509 Ezen rendelet szerint a nyugdíj: 10—15 évi szolgálat után a fizetésnek Nyugdíjazás. 20 2 5 „ „ „ „ 25 3 0 „ „ „ „ 3 0 3 5 „ „ „ „ / 8 » 7/ / 8 » 40 évi szolgálat után a fizetés egész összegével szabatik ki. Azon tisztviselők, kik 10 évet nem szolgáltak, végkielégítésül fizetésük egy egész másfél évi összegét kapják. Az özvegyek vagy a) rendkivüli nyugdijat kapnak, melyet esetről-esetre ő felsége állapit meg azon özvegyeknek, kiknek férjei a legmagasabb államhivatalnokok (az udvari és ministeri tanácsosoktól fölfelé) sorába tartoztak; — vagy b) rangszerü nyugdijat, a férj magasabb szolgálati rangja arányához képest 600, 500, 400 és 350 pengő forintot; — vagy c) szabályszerű nyugdijat, a férj utolsó beszámítható fizetésének 73-dát, mely mindazáltal 333V

3 frtnál nagyobb és 100 frtnál kisebb nem lehet. A gyermekek számára nevelési járulék jár, ha legalább 4 gyermek maradt. A nevelési járulék a fiuk 20-ik és a leányok 18-ik élte koráig adatik meg. A nevelési járulék is háromféle: a) rendkivüli. melyet ő felsége állapit meg, — b) rangszerü, évenkint 100. 80, 70 és 60 pengő forint, — végre c) szabályszerű. mely 12—60 frtban állapitható meg. Igy találta a nyugdijak ügyét a magyar kormány, midőn az ország kormányzatát 1867. évben átvette. Egyúttal az osztrák pénzügyministerrel 1867 márczius 8-án a pénzügyek kezelésére kötött egyezményben a nyugdijakra vonatkozólag a következő megállapodás jött létre: „A nyugdijak mindkét részről ezentúl is azon pénztáraknál fizettetnek, melyeknél eddig utalványozva voltak, mig a nvugdijteher megosztása felett törvényes uton más intézkedés nem történik. Újból engedélyezendő nyugdijakat azon ministerium fogja megállapítani és utalványozni, mely a hivatalnokot nyugalomba helyezi." Midőn 1867-ben az országgyűlés a kormánynak a pénzügyek kezelésére megadta a fölhatalmazást, az úgy szólt, hogy a ministerium az ország állami jövedelmeinek beszedéséről és •