Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)
1885
1883. 503 a fenmaradó 1,600.161 frt 19 kr pedig az 1885: II. t.-cz. 4. §. értelmében fedezendő. A vámbevételek elmaradására nézve, a törvényjavaslat indokolásában, a kormány a következő adatokat közié: az 1885. évi közösügyi kiadások részletezésénél előirányzott és a tényleg befolyt határjövedelem volt: Előirányzott Tényleges határváin jövedelem 49,612.840-— frt 46,617.042"52 frt, levonva az átalányokat 2,450.000— » 2,450.000"— » » a fogyasztási adóvisszatéritéseket 28,728.100'— » 39,340.873"23 levonva összesen 31,178.100 — » 41,790.873"23 mutatkozik netto határvámjövedelem 18,434.740'— » 4,826.169*29 » ebből esik Magyarországra 3T4 . . 5,788.508"36 » 1,515.417'15V B » s igy az előirányzathoz képest a hátramaradás 4,273.091 ,20 1/ í i frt. Miután mindazáltal a fogyasztási adóvisszatéritések felosztásából Magyarországra esik 6,294.908 frt előirányzat helyett 9,033.464 frt 01 x/ 2 kr, vagyis 2,738.556 frt Ol 1/«, krral több, csak az ezen felül maradó összeg fedezése iránt kellett külön gondoskodni. A határvámjövedelem visszamaradásából jelentkező hiány pótlása nagyobb vitára adott alkalmat. A kormány eredeti előterjesztése szerint a javaslatban a következő passus fordult elő: „továbbá az 1885. évi közösügyi kiadások fedezetéül előirányzott 1885. évi határvámbevételek visszamaradásából eredő hiány kiegyenlítésére 4,273.091 frt 20 1/ 2 krt .... fizethessen ki a közös pénziigyministernek". Ezt már a pénzügyi bizottság kifogásolta, mondván, „minthogy az illetékes közösügyi bizottságok által véglegesen megállapítva és zárszámadási alapon elszámolva nincs, elfogadhatónak tartja ugyan a póthitel megadását, a megfelelő elszámolás föntartása mellett, de magát az elszámolást véglegesnek nem tekinti". A képviselőház 1886 május 20-án tartott ülésében a tárgyat az ellenzék hozta szóba. Gróf Apponyi Albert szerint a határvámjövedék visszamaradásából eredő hiány pótlását „mostani alkotmányunk folytán az országgyűlés helyesen meg nem szavazhatja. Mert ez, a mi alkotmányunk szabályai szerint, az 1885-iki közösügyi zárszámadásoknak tárgyalása alkalmával, a közösügyi bizottságok által állapítandó meg és csak ha ez megtörtént, képezheti a magyar országgyűlés szavazatának tárgyát". Közös költségekre.
