Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1884

45 2 1884. Pénzügyi felhatalmazás. Ezen 1883: XLY. t.-cz. az 1884-ik év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szövege a következő: A ministerium felhatalmaztatik, hogy a magyar korona országaiban jogérvényes adókra és állami jövedékekre vonatkozó összes — jelenleg fennálló vagy ezentúl hozandó törvényeket — azok időközben bekövetkezhető módositásainak figyelembe vételével az 1884-ik év I. negyedében érvényben tarthassa és az ezek alapján befolyó adókból és egyéb bevételekből az állami kiadásokat az alábbi szakaszokban meghatározott módon fedezhesse. A kiadási tételekre nézve az 1883. évi állami költségvetésről szóló 1883. III. törv.-cz. rendelkezései szolgálnak irányadóul ; felhatalmaztatik azonban a kormány, hogy oly kiadásokat is fedezhessen ezen törvény érvénybenléte alatt, melynek időközben alkotott külön törvények vagy törvényes intézkedések folytán fedezendők. A pénzügyi bizottság jelentése a költségvetésről. A pénzügyi bizottság 1883. deczember 10. kelt jelentésének bevezetésében igy szól: „Sok évi munka és a fejlődés költségvetésünk kereteit megállapították és legnagyobb részét úgy elvonják a minden évben való részletes kritikától, hogy bár ennek sohasem szabad szemet hunynia, — mégis gyorsan megy át a már ösmeretes és nélkülözhetlennek bizonyult tételeken és csak az ujakkal vagy a régiek emelkedésével foglalkozik. Sőt ezekkel szemben is az államélet természetes fejlődése és most már a nemzetben is folyton terjedő és erősbülő haladási vágy körültekintővé, engedékenynyé teszi, úgy, hogy a törlő irónt ritkán alkalmazhatja, főleg miután a kormány előterjesztéseiben is kellő kritikával jár el a kiadási irányzatban és teljesen szem előtt tartja a bevételekre nézve a megelőző tényleges eredményeket. " „Ezen körülményekből magyarázható az, hogy a sok évi kritikán keresztülment és a folyton szaporuló igényeknek megfelelni kivánó állami költségvetés 1884. évre vonatkozó előirányzatán a pénzügyi bizottság csekély változtatást indítványoz. Elmultak azok az idők, mikor milliókra ment a kiadásokban és fedezetben a törlés; de nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, nem azért, mintha a kritika most is éber és lelkiösmeretes nem