Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)
1883
448 1883. Zárszámadási bizottság. A képviselőház határozatai. hatályosabb ellenőrzése a jelenlegi számviteli rendszer szerint kellőleg nem gyakorolható, intézkedett a bizottság, hogy a tervszerű számításokon alapuló 100.000 frtot meghaladó, s hosszabb időre terjedő építkezések, s beruházásokra költségvetésileg engedélyezett hitelek alapján részletben igénybe vett öszszegek azok befejezéseig az államszámszék által a zárszámadást kisérő jelentésben évről-évre kimutattassanak." A járadékot illető határozatát a zárszámadási bizottság következő indokkal kisérte : „Az államszámvevőszék a járadékkölcsön álladékát, melyet 1882. év végéig névértékben mutatott ki. az 1883. évre a pénzűgyministerrel egyetértőleg ugyanazon évi deczember 31-én jegyzett tőzsdei árfolyamnak megfelelő értékben, azaz a 6°/ 0-os aranyjáradék 100 frtos czinileteit 121 frttal bankjegyben, a 4°/ 0-° s aranyjáradékét 88"90 frttal és az 5 0/ 0-° s papirjáradékét 86 frttal mutatta ki. Ezt az eljárást azzal indokolta, miszerint visszás, hogy akkor, mikor az állam az aranyrente conversiója folytán kamatterhét nem kis mértékben apasztotta, mérlegeinek az eddigi rendszer mellett, t. i. a rente-adósságnak névszerinti értékben való kimutatásánál, a conversió eredményeül mégis nem javulást, hanem az adósság emelkedése miatt tetemes veszteséget mutat, s hogy a közforgalom tárgyát képező cselekvő, vagy szenvedő vagyonnál annak értékét nem a névleges érték, hanem tőzsdei ára határozza meg." A bizottság a számvevőszéknek ezt az álláspontját nem helyeselte ; mert „a tőzsdei árfolyam már azon oknál fogva sem lehet alkalmas értékmérő az adósság leltári értékének megállapításánál, minthogy az évről-évre a legnagyobb ingadozásoknak van kitéve, ugy. hogy az adósság — ha álladékában évközben változás nem is áll elő — árfolyam szerint kimutatva, hol nagyobb, hol kisebb leltári összegben szerepelne, mig a fölvett kölcsönből szerzett activ vagyonrészek értéke nem változván, az egyensúly az activum és passivum közt folyton megzavartatnék". A képviselőház világos határozatai a következők : utasítja a kormányt, hogy minden az államháztartást szabályozó törvényektől eltérést okozó kiadást előzetesen — a mennyiben ez lehetséges nem volna, utólagosan, a zárszámadások beteijesztéseig — jelentsen be, hogy a törvényhozás az iránt a zárszámadásokkal egyidejűleg intézkedhessék.
