Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1883

438 1883. A törvényható­sági költségek rendezése. háziadó behozatala által elérni czélzott nagyobb megtakarítást csak a megyei választási ciclusnak 1877-ben lejártával véli a bizottság kellő mértékben eszközölhetőnek; — tekintetbe véve, hogy ez idő szerint nem tartaná tanácsosnak, most, midőn az adóemelési kérdések a törvényhozás megoldása alatt állanak, a megyei háziadó czimén egy uj adónem behozatalát, mely az egyes megyék adóképessége és közigazgatási szükséglete között, e törvényjavaslat mellett is, még mindig fenmaradó aránytalan­ság folytán, a kevesebb adóképességgel biró megyékre minden­esetre nyomasztó lenne, esetleg egyes vidékek adóképességét megingathatná; — e körülményt annál is inkább szükségesnek tartja hangsúlyozni, mivel nem véli valószinünek. hogy az állam jelen pénzügyi helyzetében azon összeget, mely a megyék javadalma­zásánál megtakarittathatnék, végleg nélkülözhesse: Mindezen okoknál fogva, a bizottság ez idő szerint ezen alapon a törvény­javaslatot részletes tárgyalás alapjául nem fogadja el. Szapáry belügyminister még mielőtt a közigazgatási bizott­ság jelentését benyujtá, 1874. deczember 12-én — tekintettel arra, hogy az általa beterjesztett törvényjavaslat 1874. év befe­jezte előtt nem fog törvénynyé válni — a törvényhatósági költ­ségeknek 1875. évre leendő megszavaztatását az eddigi módoza­tok szerint kérte s előterjesztésére az 1874. évi XLII. t.-czikk az 1875. évre 4.976.336 forintot állapított meg. A Tiszakormány — tekintettel, hogy az 1875. év vége felé járt már — az 1875 : LIY. törvényczikkel a törvényhatósági költségeket 1876. évre, amennyiben a törvényhozás időközben másként nem intézkedik, 4.950.000 forinttal állapította meg. Az 1876 : XXXVIII. t.-czikk e költségeket 1877-re szin­tén 4.950.000 forinttal határozta meg; minthogy azonban idő­közben az 1876 : XXXIII. t.-czikk némely törvényhatóság terü­letét szabályozta, elrendeltetett, hogy az 1876 : XXXIII. t.-cz. által érintetlenül maradt megyék a részükre 1872., 1873., 1874., 1875. és 1876. évekre helybenhagyott költségvetések alapján tényleg igénybe vett összegekben kapják a költségeket; az ein­litett törvényczikk által újból alakult megyék pedig az alkatré­szeiket képező területekre eddig megállapítva volt költségekben részesittessenek, amennyiben ezen költségek szükségét az 1877. évre is igazolják.

Next

/
Thumbnails
Contents