Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1883

432 1883. A fegyver- és vadászati adó. tárgyalt; de a kormány ujabb módosításokat tartván szükségeseknek, 1883 február 10-én ujabb javaslattal lépett föl. Ekkép jött létre az 1883: XXIII. t.-cz. a fegyveradóról és a vadászati adóról, mely az 1875: XXI. t.-czikket hatályon kívül helyezi. Uj intézkedései, hogy a vadászati jegyért nem kell mindig 50 kros bélyeggel ellátott folyamodványt beadni. A fegyveradó, ugy mint eddig, egy egycsövű puska után 1 frt, kétcsövű után 2 frt .(8. §.); a vadászati adó, ugy mint eddig, egy évre 12 forint (9. §.), csakhogy az adóév nem mint eddig, január 1-töl deczember végéig, hanem augusztus 1-től a következő év julius 31-ig állapíttatott meg (11. §.); azonkívül 30 napra szóló vadászati jegyek 6 írtjával is adatnak (10. §.). Lényeges változás állt be azáltal, hogy az uj törvény adómentességeket állapított meg, még pedig, a fegyveradó alól kivétetnek: a) a közintézetekben, nyilvános gyűjteményekben, közhatóságoknál őrzött fegyverek; b) emlék- vagy családi ereklyeként tartott fegyverek; c) magánosok oly fegyvergyűjteményei, melyekben már használaton kívül levő, régi szerkezetű fegyverek tartatnak; d) kizárólag czéllövészetre használt fegyverek; e) a csendőröknek, az állami rendőröknek, törvényhatósági, városi, állandóan alkalmazott községi rendőröknek, fegyőröknek, pénzügyőröknek fegyverei; f) a felesketett erdőtiszteknek és a kir. erdőfelügyelőségi személyzetnek szolgálati használatra rendelt fegyverei; g) az erdőőröknek fegyverei azon esetben, ha ezen egyének az 1879: XXXI. t.-cz. 37. §-ban, és Horvát-Szlavonországokban az ott érvényben levő törvényben megszabott minőség alapján lettek fölesketve; h) a közös hadsereg és honvédség tisztjeinek és legénységének vadászatra nem használt fegyverei; i) a puskaműveseknél és lőfegyverárusoknál eladásra szánt fegyverek (5. §.). A vadászati adó alól kivétetnek: a) a külhatalmak követei és consulai, valamint a követségek és consulatusok személyzetének tagjai, ha nem belföldiek; b) a vadászterületek tulajdonosainak vagy bérlőinek szolgálatában álló vadászcselédek; c) a vadak gondozására és vadászterületek őrzésére alkalmazott cselédek; d) a^ mező-, szőlő- és erdőgazdaságnál alkalmazott csőszök, pásztorok, erdőkerülők; e) a hatóságilag fölesketett erdőtisztek, erdőőrök és a kir. erdőfelügyelőség személyzete (6. §.). —