Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1883

1883. 423 Az egyetemeknél Hermann Ottó kérte határozattal utasíttatni a közoktatásügyi ministert, hogy a tanpénz ügyét mind a három egyetemen vizsgálja meg s ha az eltörölhető nem volna, rendeztesse azt mind a három intézetnél oly egységes alapon, hogy ugy a tanári karok, mint a hallgatóság összességének érdekei megóvassanak; Lázár Ádám pedig arra, hogy a nagyszebeni jogakadémia megszüntetése iránt még ezen ülésszakon törvényjavaslatot adjon be. Az ipariskoláknál gróf Zichy Jenő indítványozta az öszszegnek S.000 forintról 20.000 forintra fölemelését, s midőn a minister az idei költségvetésnek változatlan megtartását azon Ígérettel kérte, hogy jövő évben nagyobb összeget fog a költségvetésben fölvenni, gróf Zichy visszavonta indítványát és a sajátjából ígérte a közoktatásügyi minister rendelkezésére adni az általa indítványozott magasabb összeget. Az igazságiigyministerium költségvetésénél általánosságon kívül H ó d o s s y Imre kívánta a curiai könyvtár kiegészítése czéljából 2.000 frt költséget fölvétetni. 1882. deczember 18-án befejeztetvén részleteiben is a költségvetés, gróf Szapáry Gyula abban az ülésben előterjeszti a költségvetési törvényjavaslatot, melyet a képviselőház deczember 20-án, miután Csanády Sándor, Helfy Ignácz. Szilágyi Dezső és Madarász József ellene szóltak, elfogadott. A főrendek a költségvetést 1883. január 13-án tárgyalták. Az általános vitában gróf Cziráky János és gróf Zichy Nándor vettek részt, kormányellenes szellemben nyilatkozván. A részleteknél pedig Schuster Konstantin váczi püspök jelenté ki a püspöki kar nevében az egyetemi alapra vonatkozó fentartást; mire Trefort Ágoston minister kijelenté, hogy az egyetemi alap kérdése nem lévén napirenden, nem érzi magát hivatva arra, hogy e tárgyban véleményt mondjon; megjegyzi mindazáltal azt, hogy abból, miként kezeltetik valamely alap. nem kell és nem lehet következtetést vonni azon alap jogi természetére. A budapesti egyetem költségei különben most már 805.000 forintot tesznek és ebből csakis 197.000 forint fedeztetik az egyetemi alapból, a többi az ország pénztárából és ez határozza meg legjobban a budapesti egyetem országos jellegét. A gyakorlat és a követett elvek szerint felekezeti intézetek az állam által fenn nem tartatnak és nem is segélveztetnek. Vallás és közoktatás. Igazságügy. A költségvetési törvényjavaslat. Appropriatio. A főrendek tárgyalják a költségvetést.