Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1878

1878. 139 módozatánál, hanem igenis főkép a czukoradó reformjánál keresendő s erre kell törekedni. — Ezen üzenetre a magyar küldöttség a Falk Miksa által szerkesztett második üzenetét 1877.junius 22. ülésében állapította meg. Ezen üzenet határozottan tiltakozik azon felfogás ellen, mintha a határőrvidéki quótának jelenlegi arányban való fentartása egyáltalában többé alkotmányos tárgyalás tárgyát nem képezhetné; a magyar országgyűlésnek magától értetődő jogai közé tartozván az, hogy valahányszor valamely törvénynek megváltoztatását az ország érdekében állónak tartja, ennek megváltoztatását kezdeményezhesse és annak az összes törvényes tényezők közreműködésével való keresztülvitelére is törekedhessék. Ezen jogot semmikép meg nem szorithatja azon körülmény, liogy a határőrvidéki quótára vonatkozó törvény időtartam meghatározása és későbbi ujabbi megállapítás fentartása nélkül lett meghozva; mert itt a magyar törvényhozásnak oly sarkalatos jogáról van szó, mely sem időhöz kötve nincs, sem külön fentartásra nem szorul. Legkevésbé lehet a magyar törvényhozás ezen jogát kétségbe vonni olyan törvényes intézkedésre nézve, mely a két államterületnek a közös költségekhez hozzájárulási arányára vonatkozik és mely ezen okból sem alaptörvényeink értelme, sem a dolog természete szerint nem lehet állandó, örökös és változhatatlan, a mint nem állandók és nem változatlanok azon tényezők, melyeknek alapján az érintett hozzájárulási arány meghatározandó. Áttér azután a határőrvidéki erdők jelentőségére s kimutatja, hogy 1873 1874- 187

5 a direct és indircct adók . . 2,465.265 frt 2,825.985 frt 2,776.621 frt az államerdök bruttó jövedelme . 1,079.957 » 1,150.511 » 1,272.450 * az államerdök netto jövedelme . 542.940 » 534.904 » 672.470 » s igy az erdők jövedelme alig egyötödét képezik az adókból eredő jövedelemnek. De eltekintve attól, hogy a hozzájárulási arány megállapításánál állainbirtokok utáni jövedelem nem vétetett számba, utal még arra is, hogy a 30.000 hold kincstári erdők jövedelme kizárólag a határőrvidék külön czéljaira, nevezetesen az ottani területre szorítkozó beruházásokra fordítandó. Igaz, hogy a határőrvidék az államadóssági teherhez nem ad ujabb járulékot; de erre nézve az 1867. kiegyezés világosan megállapította a jogi álláspontot; megmondta, hogy az államadóssági járulék a magyar korona országai részéről „állandó és A quóta.