Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1877

1877­91 előirányzatot igen jelentékenyen meghaladja s valósziniileg eléri annak 1875. és a folyó 1876. évi hiányainak magaslatát; — tekintve, hogy ezek szerint a jelen kormány, mely főleg azon czélból alakult, hogy az ország zilált pénzügyi helyzetét ren­dezze, daczára annak, hogy már is az elviselhetetlenségig terhes egyenes adókat igen jelentékenyen fölemelte, minden hasznos beruházásokat megszüntetett és saját kijelentése szerint a taka­rékosságot a közigazgatás és kormányzat minden ágaiban már is a szélső határig vitte; mégis a jelen kormány által most beterjesztett harmadik évi költségvetés ép oly nagy hiányt tesz kilátásba, mint a milyent az ezt megelőző két év költségvetése eredményezett, a miből világos, hogy a jelen kormányzati rend­szer alapján a jelen kormány ép oly képtelen az ország pénz­ügyeit rendezni, mint elődei voltak; — tekintve, hogy a jelen kormány alakulásakor az ország jövedelmeinek tetemes szaporí­tását tette kilátásba a vám- és kereskedelmi szerződés revízió­jából és egy Önálló nemzeti bank felállításából; de az osztrák ministerekkel Bécsben folytatott alkudozások alatt ezen kilátásba helyezett jövedelmek legnagyobb részéről lemondott, feladván saját beismerése szerint is Magyarországnak jogos és méltányos követeléseit, csupán azért, hogy e két állam népei közt a jó és barátságos egyetértés föntartassék; — és midőn ily módon Magyarország pénzügyi rendezhetésének, ipara és kereskedése fejlődhetésének és az ország anyagi fölvirágozhatásáuak még lehetőségét is feladta az osztrák gyáripar, az osztrák kereske­delem és az osztrák pénzpiacz és az osztrák kincstár javára: még azt a czélt sem érte el, melyért ezt Magyarország kipó­tolhatatlan kárára tette, t. i. a két állam népei közötti barát­ságos egyetértést, mint ezt az osztrák tartományok egy részében folytatott izgatás, a bécsi reichsratban hangoztatott kifakadások és közelebbről a két ministerium közt kitört dísztelen viszály eléggé világosan bizonyítják; — tekintve, hogy mindenkor, de különösen a jelen válságos időben, ugy a két állam, mint a trón és uralkodóház érdekei és biztonsága mulhatlanul meg­kívánják. hogy a két állam népei, kormányai és törvényhozásai között a legőszintébb barátság és teljes egyetértés uralkodjék; de miként a tapasztalás bizonyítja, ezen kívánatos állapot oly közjogi viszonyok mellett, melyek szerint egyik vagy másik fél anyagi érdekeiben magát a másik fél javára megkárositottnak Appropriatio.

Next

/
Thumbnails
Contents