Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1877

82 •1877. Általános tárgyalás. Simonyi Ernő határozati javaslata. kiegyezés kérdései képezték. S mig a legújabban alakult úgynevezett független szabadelviipárt támadásainak főérveit a kiegyezés kérdéseiből merité, s e részben a jobboldal által támogattatott: addig a szélsőbal határozottan a keleti politika iránt foglalt állást. A független szabadelvüpárt (melynek ezúttal szónoka Lukács Béla, fejtegette a párt álláspontját) épugy, mint a jobboldal (melynek vezérszólója ekkor Bujanovics Sándor volt) a költségvetést általánosságban elfogadta, de a kormány pénzügyi és közgazdasági politikáját rosszalta. Simonyi Ernő ellenezte a kormány összes politikáját s ez okból a következő határozati javaslatot indítványozta: „Tekintve, hogy a török birodalomnak velünk határos némely tartományaiban a mult évben kitört zavarok fegyveres felkelé-sé s ujabb időben Szerbországnak nagyszámú és szervezett haderővel való részvéte által valóságos komoly háborúvá fajultak; tekintve, hogy Magyarország, mint a hadviselő felekkel határos állam, ezen kérdésnek mimódoni megoldásában első sorban s a legnagyobb mérvben érdekelve van, és hogy a tőszomszédságában dúló háború magát Magyarországot is könnyen egy kiszámithatlan nagy háborúba bonyolíthatná^ tekintve, hogy gondos előrelátás, a magyar nemzet államérdekei, jövőjének biztonsága, és tekintélye s becsülete egyenlően követelik, hogy ily válságos körülmények között a nemzet szigorú számot vessen egyrészt koczkáztatott érdekeivel, másrészt tehetségeivel és erejével, és minden eshetőségekkel szemben készen álljon állami érdekeit minden lehető támadás ellen megóvni, az ország biztonsága felett őrködni és Magyarország tekintélyét és becsületét ugy szomszédjai, mint általában Európa irányában sértetlenül fentartani; tekintve végre, hogy ily válságos perczekben az ország kormánya csak akkor és csak ugy számithat a nemzet egyetemes lelkesült közreműködésére és áldozatkész támogatására, ha annak eljárására a nemzet közvéleményével találkozik; mondja ki a házi határozatilag, hogy: mi, a nemzet képviselői, a magyar nemzet közvéleményének vélünk kifejezést adni, midőn kijelentjük, hogy a magyar nemzet távol van minden terjeszkedési vágytól s valamint a maga részéről határozottan visszautasít minden foglalási szándékot, ugy azt, ha netán mások által czéloztatnék, határozottan ellenezni fogná; és midőn a török birodalomban lakó'