Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1892

1892. 993 „Az 1868. évi VII., illetőleg az 1869. évi XII. törvénvczikk alapján értékpénzül vert ausztriai értékű ezüst egyforintosok további rendelkezésig törvényes forgalomban maradnak. „Ausztriai értékű ezüst egyforintosok ezentúl csak abból az ezüstmennyiségből verhetők, a mely a pénzügyi kormányzat birtokában van, vagy általa pénzverési czélokra már megszereztetett. Ezen kivül ausztriai értékű ezüst értékpénzek többé nem veretnek. „A mig az ezüst egyforintosok forgalmon kivül nem helyeztetnek, azok minden fizetésnél, a mely a törvény szerint korona értékben teljesítendő, az állami és egyéb közpénztárak, valamint a magánosok által, az ezüst egyforintost két koronával egyenlőnek véve, — fizetéskép elfogadandók. „Az arany érméken kivül egyelőre következő koronaértékre szóló érmék veretendők. 1. Ezüst érmék: a) egy-koronások, b) 50-filléresek, 2. Nikel érmék: a) husz-filléresek, b) tíz-filléresek. 3. Bronz érmék: a) két-filléresek, b) egy-filléresek. „Az ezüst érmék 835 ezredrész ezüstöt és 165 ezredrész rezet tartalmazó ötvözetből veretnek. „Egy kilogram ötvözött ezüstből 200 drb egy-koronás, 400 drb ötven-filléres veretik. Az egy-koronás sulva tehát 5, az ötven-filléresé 2'5 gram lesz. „Az ezüst érméknek veretésénél a törvényszabta suly és finomsági tartalom megtartandó. A mennyiben az egyes érménél teljes pontosság nem érhető el, megengedtetik oly eltérés fölfelé, vagy lefelé, a mely a finomságban 3 ezredrészt, a súlyban 10 ezredrészt nem halad meg. „Az ezüst érmék képlapjára ő Felsége mellképe jő az arany koronáknál emiitett körirattal, a hátlapra a magyar korona és koszorúba foglalva a korona alá az értékjelzés „1 korona", illetőleg „50 fillér" és a veretés évszáma. MATLEKOVIT8 : Magrynromág állninháitai tasának történet«. II. §3 A koronaérték megállapítása. r I,