Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)
1892
1892. 987 értékeltetik, még pedig az arany viszonylag is magasabb értékkel, mint az ezüst; ez utóbbi 1878-ban már nem bir ágióval, a papir eléri pariját, majd kevés időre rá az osztrák értéknek világpiaczi parija alá kerül s ezt az állását több-kevesebb változtatással meg is tartja. Ugyancsak ekkor tapasztaltuk azt, bogy az ezüst értékének hanyatlása folytán nyereséges üzlet volt a világpiaczon ezüstöt vásárolni, azt monarchiánkba szállítani s itt forintosokká veretni. Hogy az ezüst sorsával összeforrt pénzünk további rohamos elértéktelenedésének s ezzel mindazoknak a bajoknak, a melyek a monarchia közgazdaságát ezen az uton fenyegették, utja szegessék, a két kormány 1879-ben administrativ uton az ezüstveretéseket a magánosok számlájára megszüntette. A tapasztalás azt mutatta, hogy az ezüst nemzetközi árának hanyatlása belső gazdaságunkra jobbára hatás nélkül maradt, s hogy pénzünk vásárlási ereje, az alapját képező ezüsttől többé-kevésbbé emancipálva, a nemzetközi piaczon nagyobb volt, mint a mennyi az ausztriai értékű forint ezüsttartalmának s ezüstértékének megfelelt volna. A szabad ezüstveretések megszüntetésének azonban nem volt és nem is lehetett az a czélja, hogy valutáuk nemzetközi értékét, a melylyel az a szabad ezüstveretések megszüntetésének pillanatában bírt, állandósítsa, még kevésbbé lehetett czélja valutánk jellegének megváltoztatása. Az ezen intézkedés hatásának megítélésére legilletékesebb tényező, a nemzetközi pénzpiacz, soha egy pillanatig sem vette ezt az intézkedést olybá, mintha vele pénzünk és az arany közötti értékarány állandósittatott volna. A szabad ezüstveretések megszüntetésének időpontjában fennállott értékarány azóta folyton változott, hol magasabbra, hol alacsonyabbra téve a világpiaczon az ausztriai érték vásárlási erejét. Tény az, hogy: a) az ausztriai érték és az arauy között soha semmiféle törvényes értékarány nem volt felállítva; bj a szabad eztistveretés megszüntetése nem foglalt magában valuta-változtatást, nem állandósította pénzünk akkori értékét és mint pusztán administrativ, tehát ugyanazon az uton bárA koronaérték megállapítása.
