Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1875

1875. 643 hoz tartozó okmányokat megvizsgálás végett a zászlóaljparancsnok jelenlétében előmutassák, s azokra nézve minden irányban kivánt felvilágosításokkal szolgáljanak". A számvevőszék azonban erre a válaszra kifejté, hogy nemcsak a számadások rendszerét kell helyszínén megvizsgáltatnia, hanem egyszersmind a pénz, továbbá a szerelvények és egyéb raktári készletek állapotáról és helyességéről, valamint az e körül követett kezelési rend fentartásáról és a készleteknek a pénz, illetőleg leltári és raktári számadásokkal való összhangjáról is meg kell győződni helyszíni vizsgálatoknál ; és midőn a honvédelmi minister ezt tagadásba vette, az ügy a ministertanács elé került. A ministertanács 1876. junius 14-én ez ügyben következőleg határozott: „Az állami számvevőszék felfogását és kivánatát nem találja a törvényben gyökerezőnek; mert az 1870. évi XVIII. t.-cz. 17. és 24. §-ai szerint ezen hatóság föladatát az állami vagyont kezelő különféle hivatalok kezelési számadásainak ellenőrzése s általában az állam számviteli szolgálatának rendben tartása fölötti felügyelet képezi" ; s mert a szóban levő törvénynek 1. §-ában emiitett államvagyon alatt, melynek ellenőrzésére az állami számvevőszék hivatva van, köztudomásúlag nem érthetők az államnak a szolgálat érdekében évenkint beszereztetni szokott ingó készletei. A különböző raktáraknak az állami számvevőszék közegei által való megvizsgáltatásának czélszeriiségét a ministertanács annál kevésbbé képes fölismerni, mert az nem is rendelkezik annyi közeggel, kivált pedig nem rendelkezik szakértő közegekkel, hogy ezen vizsgálatokat az ország különböző vidékein levő raktárakban évenkint és sikeresen megejthetné; az ilynemű kiküldetések tehát csakis arra vezetnek, hogy az állami kincstár minden gyakorlati haszon nélkül terheltetik a kiküldött tisztviselők napidij- és útiköltségeivel. De az állami számvevőszék ilyetén beavatkozása azon hatáskörbe, mely tisztán a végrehajtó hatalmat illeti, a felelősségnek felforgatására is vezetne és felügyeletébe oly közegek is avatkoznának, akik e részben eljárásukért az országgyűléssel szemben nem felelősek". A számvevőszék a ministertanácsi határozatban meg nem nyugodott és a részletes jelentésben erre vonatkozó indokait a következőkbe foglalja: 41* Az 1875. évi zárszámadás.