Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1875

60.6 1875. Az 1867. évi ki­mutatás és az 1868. zárszám­adás számszerű átvizsgálása. adás az állami számvevőszék észrevételeivel s a minister­tanácsnak ezekre vonatkozó határozataival együtt haladéktalanul, tehát minden közbeeső tárgyalást kirekesztve, terjesztendő az országgyűlés elé, s kinyilatkoztatta egyúttal, hogy a számvevő­szék a ministertanács észrevételeire adandó érdemleges választ is akkora kénytelen halasztani, mikor annak megtételére az országgyűléstől fel fog szólittatni. Ilv körülmények közt a ministertanács észrevételei 1872. február 15-én a számvevőszék jelentésével együtt az ország­gyűlés képviselőháza elé terjesztettek. A számvevőszék jelentésében épúgy, mint a ministertanács észrevételeiben az 1867-iki kimutatásokra nézve az a megjegyzés tétetik, hogy a közös activák leszámolásának befejeztéig végleges számadásokat nem lehet megállapitani, különben érdemleges kifogásokat a számvevőszék a kimutatások ellen fel nem hoz. Azon pontok közül, melyekre nézve a ministertanács a számvevőszéknek az 1868. zárszámadására vonatkozó megjegy­zéseit kiséri, kiemeljük mint elvi jelentőségüeket a következőket: Az 1868-iki zárszámadásokra nézve a számvevőszék a megvizsgált kimutatásokra azt mondja: „a kimutatások bei­szerkezetében, az átmenet nehézségeinek tulajdonithatólag, nem található fel azon mindenek felett kívánatos tisztaság és követ­kezetesség, mely biztos áttekintést nyújthat." Ezen kifejezést a ministertanács zokon veszi. „Ugy látszik, a számvevőszék ezzel azt akarja kifejezni, hogy a kimutatások összeállítása nem egészen rendszeresen történt, ugy, hogy az áttekintés nem könnyű, és nem biztos, mert magyarázólag odateszi, hogy hosz­szabb tanulmányozás után reá jön a vizsgáló, hogy a kimutatott tételek csakugyan rendeltetésük szerint lettek felhasználva, és hogy az összegek végeredménye tökéletesen megegyez az 1868-iki zárszámadásba felvett összegekkel. Ez tehát szabatosabban lett volna kifejezendő, annyival is inkább, mert épen számadási ügyekben ezen kitétel félreértésekre adhat okot." A horvátországi kiadásokra nézve a számvevőszék azon észrevételt teszi, hogy az 1868. évi költségvetési törvény a horvátországi országos alapra nem volt tekintettel, s igy ezen kiadásoknál 99.200 frt 15 kr túlkiadás mutatkozván, ezen túl­kiadások iránt az országgyűlésnek még határozni kell; — föl­említi továbbá, hogy az országos alapnál fenmaradó 108.376

Next

/
Thumbnails
Contents