Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1875

1875. 627 további hasznot a vasút építésénél felmerült veszteségek fede­zésére forditják, s hogy a társulat az állam ellen érvényesít­hetni vélt igényeiről lemond. A zárszámadások ügye is csak az 1875-ik év folyamában jutott alkotmányos kerékvágásba. A ministerek részéről s később az államszámszék részéről a szükséges előterjesztések megtétettek ugyan többé-kevésbé kellő időben, de a képviselőház tárgyalásuk végét nem érte el. Az 1867. évi pénztári kimutatást és az 1868. zárszám­adást Lónyay Menyhért pénzügyminister 1869. október 18-án terjesztette elő. Az 1867-iki kimutatások és az 1868-ik évi zárszámadás a pénzügyi bizottsághoz utasíttatván, az 1869. november 12-én tett jelentést. A pénzügyi bizottság azon véleményben lévén, hogy az állami számadások megvizsgálását az egyes tételek pontos és beható átvizsgálása, ezeknek az illető előirányzattal való egybe­hasonlitása, az igazolást tartalmazó mellékleteknek áttekintése, a számmüveleteknek utánszámlálása, végre az egész munká­latnak s különösen a költségvetéstől netalán történt eltérések indokolására felhozottaknak szakszerű megbirálása képezi. — arra utal, hogy ezen feladatnak megoldása, különösen amennyiben még utánszámitásokat, mellékletekbe s számos eredeti okmá­nyokba való betekintést is föltételez. Ez első vonalban csak állan­dóul ez irányban foglalkozó független szakférfiak, tehát egy legfelsőbb állami számszék által vétethetik sikerrel foganatba, nem pedig egy parlamenti bizottság által, mely utóbbinak hiva­tását csak a legfőbb számszék által elkészített zárszámadásnak, valamint az azáltal előterjesztett szakbeli jelentésnek felülvizs­gálata és megbirálása képezheti. Ezek szerint a bizottság nézete oda járul, miszerint mielőbb törvény lesz alkotandó, melynek alapján egy legfőbb államszámszék állíttatnék fel, melyhez mint független ellenőrzési hatósághoz a szóban forgó 1868. zárszám­adások áttétetvén, ezek általa megvizsgálva s kimerítő jelentéssel ellátva a maga idejében a képviselőház elé terjesztetnének. Ezen jelentéssel szemben Zsedényi Ede, Ghvczy Kálmán és Szontágh Pál bizottsági tagok különvéleményt adtak be, melyben a bizottság jelentésének kiegészítéseid még az 1867-iki 40* Zárszámadások. Az ] 867. pénztári kimutatás és 1868. zárszám­adás tárgyalása.

Next

/
Thumbnails
Contents