Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)
1875
1875. 627 további hasznot a vasút építésénél felmerült veszteségek fedezésére forditják, s hogy a társulat az állam ellen érvényesíthetni vélt igényeiről lemond. A zárszámadások ügye is csak az 1875-ik év folyamában jutott alkotmányos kerékvágásba. A ministerek részéről s később az államszámszék részéről a szükséges előterjesztések megtétettek ugyan többé-kevésbé kellő időben, de a képviselőház tárgyalásuk végét nem érte el. Az 1867. évi pénztári kimutatást és az 1868. zárszámadást Lónyay Menyhért pénzügyminister 1869. október 18-án terjesztette elő. Az 1867-iki kimutatások és az 1868-ik évi zárszámadás a pénzügyi bizottsághoz utasíttatván, az 1869. november 12-én tett jelentést. A pénzügyi bizottság azon véleményben lévén, hogy az állami számadások megvizsgálását az egyes tételek pontos és beható átvizsgálása, ezeknek az illető előirányzattal való egybehasonlitása, az igazolást tartalmazó mellékleteknek áttekintése, a számmüveleteknek utánszámlálása, végre az egész munkálatnak s különösen a költségvetéstől netalán történt eltérések indokolására felhozottaknak szakszerű megbirálása képezi. — arra utal, hogy ezen feladatnak megoldása, különösen amennyiben még utánszámitásokat, mellékletekbe s számos eredeti okmányokba való betekintést is föltételez. Ez első vonalban csak állandóul ez irányban foglalkozó független szakférfiak, tehát egy legfelsőbb állami számszék által vétethetik sikerrel foganatba, nem pedig egy parlamenti bizottság által, mely utóbbinak hivatását csak a legfőbb számszék által elkészített zárszámadásnak, valamint az azáltal előterjesztett szakbeli jelentésnek felülvizsgálata és megbirálása képezheti. Ezek szerint a bizottság nézete oda járul, miszerint mielőbb törvény lesz alkotandó, melynek alapján egy legfőbb államszámszék állíttatnék fel, melyhez mint független ellenőrzési hatósághoz a szóban forgó 1868. zárszámadások áttétetvén, ezek általa megvizsgálva s kimerítő jelentéssel ellátva a maga idejében a képviselőház elé terjesztetnének. Ezen jelentéssel szemben Zsedényi Ede, Ghvczy Kálmán és Szontágh Pál bizottsági tagok különvéleményt adtak be, melyben a bizottság jelentésének kiegészítéseid még az 1867-iki 40* Zárszámadások. Az ] 867. pénztári kimutatás és 1868. zárszámadás tárgyalása.