Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)
1875
1875. 17 túnak megadóztatásáról" törvényerőre is emelt. Ghiczy javaslatának elfogadása esetén 4 millió forint jövedelemre számitott. Ezen törvény szerint nem az addig alkalmazásban volt bélyeg emeltetett ugy mint azt a IX-es bizottság javasolta, hanem az alap a szállítási dij százalékában fejeztetett ki. Ghiczy előterjesztésében erre nézve azt mondja: „a jövedelmi többletet, melynek elérése képezi a törvényjavaslatnak czélját, elérni lehetne a bélyegilleték fokozásával is; ezt azonban azért nem hozom javaslatba, mert ezen bélyegilleték a kezdetleges megállapodás és folytonos gyakorlat szerint egyformán szedetik a monarchia mind a két államában, és mindegyik állam azt, ami e czimen az Ő területén szedetik, tekintet nélkül arra, hogy a szállítás csak saját területén történik vagy a másik államon is folytattatik-e? magának tartja meg. E tekintetből mindazon kérdéseknek s értekezéseknek megelőzése végett, melyek a bélvegilleték megváltoztatása folytán a monarchia két államának kormánya között támadhatnának, legczélszerübbnek véltem a bélyegilletékre nézve a jelenleg fennálló gyakorlatot változatlanul meghagyni s oly adónak elfogadását hozni javaslatba, melyre nézve a magyar törvényhozás minden tekintetben önállóan rendelkezhetik." A törvény szerint vasutakon és gőzhajókon egyaránt fizetendő: a) személyszállításért a viteldíjnak 10°/ 0" a ^ b) uti málha szállításért, a málhának vitelbérmentes részét meghaladó túlsúlya után számitott szállítási dijnak 10°/ 0-a: c) külön személyvonatokért és gőzhajókért az összes szállítási dijnak 10%-a; d) gyorsszállitmányokért a szállítási dijnak 5°/ 0' a- — teherszállítmányokért ugyanannak 2%~ a 1 e) a gőzhajókon külön cabin, — vasutakon az alvó helyül szolgáló kocsiszakasz bérleteért a bérösszegnek 10%-a. (1. §.) Ezzel az adóval meg nem rovatnak: u) a királyi udvar; — b) a szokott katonai szállítási okmányok mellett a közös hadsereg és honvédség részére eszközölt személy- és teherszállítmányok; — c) a vasúti és gőzhajózási vállalatok azon javakra nézve, melyeket egyedül saját építkezéseikhez, a vállalat tárgyainak kiépítéséhez vagy fentartásához, vagy végre mint üzletükhöz tartozókat saját vasúti vagy gőzGö'zhajózási és vasúti szállítás megadóztatása.
