Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)
1875
60.6 1875. Fényűzési adók. akkor Ígérnek, ha az élet mindennapi szükségeire vettetnek ki, ennélfogva a létező fogyasztási adóknak legnagyobb része aránylag leginkább a szegényebb, sőt legszegényebb sorsú polgárokat terheli; s igy igazságosnak látszik, hegy a fogyasztásnak és élvezetnek oly nemeire is külön adó vettessék, melyek aránylag leginkább a vagyonos s a legvagyonosabb polgárokra nehezednek. Ez, s mivel az egyenes adók, ha helyesen vannak kivetve, a honpolgárokat különben is vagyonuknak aránya szerint terhelik: oka annak, hogy a fényűzési adók legczélszerűbben kevésbé egyenes, mint inkább közvetett s fogyasztási adók alakjában hozattathatnak be, s ez az oka másrészt annak is, hogy nálunk a fényűzési adók behozatalának köre igen korlátolt." „A fogyasztási adók legczélszerűbben a termelésnél, s különösen amennyiben az országban nem termelt czikkekre vettetnek, a vámvonaloknál szedetnek be. Az adók e két forrásának kellő felhasználása előttünk el van zárva, mert a vámokról önállólag nem rendelkezhetünk; ez áll az ipartermelésre közvetlen befolyással biró közvetett adókra nézve is s a közös vámterületet képező két állam közül mindegyiknek lakosai, kik a másik állam területén kereskedést vagy ipart űznek, az iparüzlet megkezdésére és folytatására, valamint a fizetendő adókra nézve is a bennszülöttekkel egyenlő bánásmódban részesitendők." „Ily viszonyok közt a külföldről behozott, nem életszükségletet képező, hanem bizonyos értelemben inkább fényűzési czikkek, melyek a monarchia két államában nem termeltetnek, csak benn a hazában közvetlenül a fogyasztásnál adóztathatnának meg; de egy ily adónak a közös vámterületben a monarchiának csak egyik államában történendő behozatala után ennek kijátszását megakadályozni igen nehéz, mert az ellenőrzés e téren sok előkészületet, a felügyeletnek rendszeres organisatióját kivánja, mely jelenleg nem létezik s rögtön nem is létesithető." „Még nehezebb a megadóztatása azon fogyasztási és élvezeti czikkeknek, melyek a monarchia mindkét államában vagy csak a Lajtántúliban termeltetnek. Azon fogyasztási czikkek közül, melyek hazánkban is termeltetnek, adó alá vonhatnánk némelyeket a termelésnél is ; de ezen adó praemium lenne a Lajthántúli hasonnemü termelés számára s tönkre tenné különben is gyarló iparunkat; azon fogyasztási czikkeket pedig,