Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1875

60.6 1875. Bányaadó. Bor- és húsfogyasztási adó. a tisztviselői, felügyelői és munkáslakásokért haszonbérül fizettetnek; 11. az elsőbbségi kötvények kamatai; 12. a jelzáloggal biztosított tőkék kamatai; 13. bekajthatatlanoknak kimutatott követelések; 14. azon ingatlan vagyon után eső föld- és házadó, melynek jövedelme külön ki nem mutatható vagy a bevételek közé fölvétetett; 15. elemi csapások elleni biztosítási illetékek; 16. a vállalat helyén és azon kivül levő raktárak költségei; 17. a telekdij (mértékdij) (6. §.). A bányaadó vallomás alapján állapittatik meg; ha vallomás nem adatik vagy a valóságnak meg nem felelő, a bányajövedelem hivatalból határoztatik meg (8. §.). Ha a bányajövedelem meg nem állapitható, a bányaadó az üzemben fekvő álló és forgó tőkék 10°/

0 után és az alkalmazott munkások mindegyike után fizetendő 2 forintban hivatalból határoztatik meg. Ha az üzemben fekvő álló és forgó tőke összege ki nem nyomozható, akkor a bányaadó kiszabatik: a) a bányaműveknél az illető mű által fizetendő telekdijak 50szeres összegével; b) kohóműveknél a mű üzem terjedelmének, munkásai számának, építményei s a mű egyéb tartozékainak felállítására, az üzem folytatására megkívántató költségek összegének tekintetbe vételével, hivatalból megállapított jövedelem alapján; c) önálló segéd váj ásóknál a bányavállalkozók által fizetendő dijak 5%-kával (io. §.). A bányatelek és zártkutatmányi dijak (1. 1885 : XIV. t.-cz.) továbbra is föntartatnak (12. §.). A bányaadó 1875. január l-jével lépett életbe. — A bor- és húsfogyasztási adó az 1850. november 21-én kelt császári rendelettel hozattak be Magyarországban is. Az adótételek három osztályzat szerint állapíttattak meg. Az I-ső osztályba tartoztak mindazon községek, melyeknek népessége 20.000 lakost meghalad ; a II-ikba azok, melyeknek népessége 10 — 20.000 lakost számlál; a III-ikba azok, melyeknek népessége a 10.000 lakost meg nem haladja. A fogyasztási adó a rendkivüli pótlékkal együtt volt: I. II. III. osztályban bor, akója 1.26 frt 1.08„ frt 0.50

4 frt, bormust és szölöczefre » 094.

3 » 0.7o

6 » 0.37

g » vágó- és kisebb marhák, u. m. : ökrök, bikák, tehenek és egy éven felüli borjak ' darabja 5.04 » 3.78 » 2.52 »