Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)
1875
60.6 1875. Tökekamat- és járadékadő. egy oly külföldi államban fizettetett meg, mely e tekintetben Magyarország irányában a viszonosság elvét követi; 6. közvetlenül a tudományok előmozdítására és a nyilvános közoktatás czéljaira szolgáló tőkék kamatjövedelme; 7. közintézeteknek, azaz nem pénzvállalatoknak tekintett jótékonysági intézetek (kórházak, árva- és szegényápoló-intézetek, segélyegyletek, tébolydák, lelenczházak, vakok és siketnémák intézetei, kisdedóvodák) tőkéinek kamatjövedelme, ugy az ezek által nyert segélypénzek; 8. kolduló és betegápolással foglalkozó szerzetek kamatjövedelme; 9. az alapszabályok értelmében takarékkönyvek kibocsátására jogositott pénzintézeteknél takarékkönyvecskékre elhelyezett betétek kamatai (lásd 1883 : VII. és 1891 : XIV. törvényczikk 85. §.); 10. oly kölcsönök kamataiból eredő jövedelem, a melyeknek adómentességét külön törvény biztositja; 11. a részvények osztalékai; 12. elsőbbségi kötvények kamatai, ha azoknak adómentességét külön törvény biztositja; 13. papnövendékek és más rendes tanulók ösztöndijai; 14. 315 forintot tul nem haladó kamat vagy életjáradék, a mennyiben az illető fél összes jövedelme adósságainak levonása nélkül a nevezett összegnél nem több. (2. §.) Fölemlítendő, hogy a 9. pont alatt foglalt kivételt az adóügyi bizottság javaslatára a képviselőház vette fel a törvénybe, s igy a Ghiczy-féle javaslat szerint a takaréktári betétek adó alá lettek volna vetendők. Az adó 10°/ 0 a kiszámított jövedelem után; kivételt képez ez alól a földtehermentesitési, szőlődézsmaváltsági és úrbéri jelzálogos váltsági kötvények kamatai, melyeknél az adó 7% (5- §•) és azon életjáradékok, melyek özvegyi jog czimén az özvegy ellátására kiszolgáltattatnak, valamint azok után is, melyek szülők részére a gyermekeknek vagy unokáknak átengedett vagyonért kiköttetnek és melyeknél az adó 5°/ 0- (4- §•) Az adóláb ugyanaz, mint mely az 1868 : XXVI. t.-czikk szerint fönnált, azzal a kivétellel, hogy a 600 forintot meghaladó életjáradékok előbb hasonlókép 10°/ 0 a ftó alá estek. A tőke- és járadékadó fizetésére a tőke- vagy járadékjövedelmet huzó egyén köteleztetik. Kivételt képez: a) az adó alá eső államkötvények, melyek után az adót az illető kifizető állami pénztár; b) az elsőbbségi kötvények, és c) nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek által felvett és jelzálogilag biztosított tőkék kamatai, melyeknél az adót a kamatokat kifi-