Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1875

60.6 1875. Nyilvános száraadásra kötelezett vállalatok adója. kamatai, tekintettel a tőkekamat- és járadékadóról szóló 1875. évi XXII. t.-czikk 6. §. b) pontjára (hogy t. i. ezen kamatokból már az illető fizető pénztárak levonják az adót), fordíttatott légyen az ezen kötvények segélyével beszerzett összeg akár a vállalat megalapítására, akár annak kiterjesztésére, akár végre az üzletnek folytathatására; 3. a jelzáloggal biztosított tőkék kamatai, tekintettel az 1875 : XXII. t.-czikk 6. §. c) pontjára (t. i. hogy az illető pénztárak vonják le az adót), valamint azon üzleti kamatok, melyeket a vállalat beszerzett s üzletébe befektetett idegen tőkék után fizet; 4. az első szervezés létesítése czéljából szükséges, egyszermindenkorra teendő költségek, mik közé azonban sem az alapitóknak készpénzbeli betétei, sem azoknak netán bármi módon adott előnyök, sem a felszerelés költségei nem soroztatnak ; 5. azon költségek, melyek a leltár szerinti felszerelési állapot karbantartására, társulati czélokra szolgáló lakbérekre és irodaszerekre szükségesek, és e czélra az üzleti év folytában valóban ki is adattak; 6. azon összegek, melyek gépek, gyári eszközök és egyéb üzleti felszerelések elhasználása által okozott értékcsökkenések pótlására alakított tartalékalapba helyeztetnek, mindaddig, mig ezen rendeltetésüktől el nem vonatnak; 7. a mérlegben behajthatlan követelések gyanánt kimutatott összegek. Ezen összegek nyilvántartandók, s a mint részben vagy egészben behajthatókká válnak, adó alá vonatás czéljából a bevételekben külön mutatandók ki; 8. biztosító intézeteknél: a) a folyó koczkázatok fedezésére a későbbi évekre átvitt díjtartalékok, b) megtörtént károk után megállapított, de az év lezártával még ki nem fizetett dijak összegei; 9. az igazgatók, tisztviselők és szolgák fizetései, úgyszintén az igazgatóknak és az igazgatótanács tagjainak a jelenléti jegyekért járó összegek, végre biztosító intézeteknél az ügynökök dijai; 10. oly előlegezési és önsegélyző-egyleteknél, melyek üzleti tőkéjüket csak tagjaiktól havonkint 4, hetenkint pedig 1 forintot meg nem haladó részletekben szedett törzsbetétekből gyűjtik, és a melyeknél egy törzsbetét 50 forintnál (1880 ; LX. t.-czikk 1. §-a az „50 forintnál nem nagyobb" szókat kihagyja) nem nagyobb, ha kölcsönöket csak tagjaiknak adnak, és üzletüket az egylet tagjainak adott előlegezésen vagy kölcsönön túl más nyereményre vagy kereseti ágra nem terjesztik ki: az egyleti tagoknak kifizetett kamatösszegek a törzsbetétek 6%-ának erejéig.