Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1875

60.6 1875. Kereset adó. Nyilvános szám •• adásra kötelezett vállalatok adója. törvényczikk 5-dik szakaszában foglalt kivétel fentartása mellett — egyelőre ki nem terjed. (40. §.) Ez a kivétel abban találta magyarázatát, mely szerint „a határvidéken fennálló adók az adóügynek a magyar korona országaiban egy általános földadókataszter alapján leendő szabályozásáig fentartandók". A Il-od osztályú kereseti adót az 1875 : XLVII. t.-czikk hatályon kivül helyezte és 13. §-a szerint a b) alatt emiitett adózókat a kereseti adó alól egészen fölmentette; az a) és c) alatt emiitetteket pedig a szerint, a mint 50 forintnál nem nagyobb, 50 forintot vagy 100 forintot meghaladó adót fizettek: 2, 3 és 4 forint adó alá vetette. — Az 1868 : XXVI. törvényczikkben foglalt jövedelmi adó I. osztályába 10°/

0-os adóláb mellett tartoztak azon vállalatok, melyeket az 1875 : XXIV. t.-cz. „a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójáról" ezentúl szintén a tiszta jövedelem után 10%-kal adóztat meg. A Ghiczy pénzügyminister által 1874. október 8-án beterjesztett adójavaslatok közt foglalt ezen uj adónál a reform lényege abban állt, hogy a szóban álló vállalatokra nézve megállapította, mi vonható le a nyers jövedelemből, hogy a megadóztatandó tiszta jövedelem kimutattassék. Maga a kormány előterjesztése kijelenti, hogy a szóban álló vállalatok „a foglalatosság és a munka eredményét képezi; ezen természeténél fogva tulajdonképen a kereseti adó alá tartoznék, de miután a részvénytársulati vállalat egész szerkezete és czélja is a magánüzletektől lényegesen különbözik, a mennyiben .... alapszabályok szerint szervezkedik és működik, nyilvános számadástételre köteleztetik s vagyona szaporítását, mely a magánvállalat főczélja, csak igen szűk korlátok közt gyakorolhatja, hanem ellenkezőleg egész tiszta jövedelmét évenkint a részvényesek közt rendszerint felosztani tartozik, a magánvállalatok megadóztatására vonatkozó czélirányos s az adózó félre méltányossági szempontból is ajánlatos rendszabályokat a társulatokra és egyletekre általában alkalmazni nem lehet, sőt ily rendszabályok alkalmazása sok esetben a czélt egészen szem elől tévesztené". A törvény szerint adóznak, a mennyiben a bányaadóról szóló törvény határozatai alá nem esnek: a magyar korona orszá-