Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1875

60.6 1875. Kereseti adó. egyes fokozatai egymás közt a kellő arányban álljanak. A kereseti nyereménynek ezen elv szerinti kinyomozására szolgáló módozatok föltalálásában a legtöbb ország törvényhozói fáradoznak már régóta, fáradozásuknak eredménye azonban a feladat nehézségeinél és azon különböző szempontoknál fogva, melyekből azok feladatuk megoldásánál kiindultak, nagyon eltér egymástól s legjobb esetben csak az volt, hogy a törvényhozók a kereset megadóztatásában korábban dívott szembetünőleg észrevehető hiányokat és aránytalanságokat kijavítani, illetőleg helyesebb arányba hozni iparkodtak, sok esetben nem is annyira az elfogadott adórendszer elméleti és gyakorlati helyességének öntudatában, mint inkább az állam kisebb vagy nagyobb pénzszükségletének befolyása alatt... Az előterjesztett törvényjavaslat sem vehet igénybe más czimet, mint egy arra szolgáló kísérletet, hogy a személyes keresmény eddigi megadóztatásában előfordult és több év gyakorlata folytán hiányosoknak ismert tételek és mértékek helyesebb és a jelen idő keresetmérvének inkább megfelelő arányba hozassanak, egyszersmind pedig az állam fokozódott pénzszükséglete is számba vétessék." „Emelések történtek mindazon állandó adótételeknél, melyeknek eddigi mértéke, tekintettel a személyes keresmény jövedelmezőségének tetemes emelkedésére, a kipuhatolandó kereseti tiszta jövedelemre vetett százalékos adóval szemben több évi tapasztalás szerint már arányban nem álltak; mert inig ezen állandó adótételek (az 1873 : VIII. t.-czikkben foglalt csekély emeléseket nem tekintve) még az 1850-ik évből származnak s az alsóbb néposztályok keresményének akkori értékéhez voltak szabva, addig a jövedelmi százalékokban kifejezett adó, a jövedelem emelkedésével szintén aránylagosan emelkedett s az állandó adótételeket mindinkább maga mögött hagyta." Ghiczy törvényjavaslatát a törvényhozás már Széli pénzügyminister működése alatt fogadta el, nagyobbrészt egész teljességében, legalább elveiben; s igy lett törvénynyé az 1875. évi XXIX. t.-czikk „a keresetadóról". E szerint keresetadó alá tartozik minden keresmény vagy jövedelem, mely: kézi munkából, — ipar- és kereskedelmi üzletből, — szorosabb értelemben vett szellemi (értelmi) és bármi más haszonhajtó foglalkozásból és üzletből, — végre a föld-,