Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1875

60.6 1875. Házadó. Kereseti adó. Az 1875. törvény szerint Az 1868. törvény Osztály Lakások száma I. II. III. J szerint 1875. 1868. forint forint' IX. 14-15 19-21 36 45 54 H \ bO 90 X. 16

e

t

s

ö™

né

l 22-24 3 4 5 70 105 XI. . 25—27 ... 80 120 XII. . 28—29 ... 85 122-5 XIII. . 30-35 . . .100 150 A X. osztályban minden egyes lakrészéit az illető fokozat szerint 3, 4 és 5 forint fizetendő. Az 1868. törvény szerint pedig a 35 szobán felül minden lakrész után 3 forint jár. Oly házakban, melyek nyitott helyiséggel (mészárszékkel, bolttal, kávéházzal, korcsmával) birnak, a házosztályadón felül a nyitott helyiséghez tartozó minden bolt és szoba után az I. fokozatba tartozó községekben 1 forint, a II. fokozatba tartozókban 2 forint és a III. fokozatba tartozókban 3 forint fizetendő (6. §.); holott az 1868-iki törvény ily esetekben általában oly községekben, a liol a házaknak egy harmadánál több adatott bérbe, a rendes adótételt 100 százalékkal emelte föl. A kormány számítása szerint a nyitott helyiségek alapján az 1868. törvény alkalmazásánál 49.730 frt, holott az uj törvény szerint 354.929 forint adó várható. Életbelépett 1875. január l-jével. Gyökeres módosításokat tett a törvényhozás az addig személyes kereseti adó és jövedelmi adó néven fennállott adókban s helyettük életbe léptette a kereseti adót, a tőkekamatadót, a bányaadót és a nyilvános számadás alatt levő vállalatok adóját. Már a IX-es bizottság a személyes kereseti és a jövedelmi adótörvények reformját égetően szökségesnek tartá. „Adórendszerünk reformjában a megoldandó feladatok egyik legfontosabbikát ezen két adónem iránt fennálló törvények gyökeres revisiója és részben uj alapokra fektetése képezi." „Minden egységes adórendszernek egyik alapelve, hogy minden adó alá eső jövedelem oly adótételekkel rovassék meg, a melyek azon adóforrások természetéhez illenek, melyekből az adóval terhelt jövedelem ered és igy az egyes jövedelmi források természetűkhez képest bár különböző, de egymás között lehetőleg igazságos arányban álló tételekkel rovassanak meg. Hogy ezen elv helyesen és következetesen alkalmaztathassák, minden