Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1875

60.6 1875. Házadó. A házbéradóra nézve az 18G8 : XXII. törvényczikk 6. §-a hatályon kivül helyeztetik és helyette uj tételek állapíttattak meg. Ugyanis e §-ban foglaltattak a házak nyers jövedelméből éptiletfentartási költség és tőketörlesztés fejében levonandó rész­letek, még pedig akkép, hogy Budapesten 15, egyebütt 30 J/ 0 vonható le; — az uj törvény egy harmadik osztályú városkate­goriát állit föl, s azon városokban, „melyek legalább 10.000 lakossal és egyszersmind rendes vágányu vasúti állomással vagy gőzhajózási állomással bírnak", a levonható hányadot 20 0/ 0-t> an állapítja meg. Ez a házbéradónak az illető városokban föleme­lését jelenté. Akkor, midőn a fölemelés terveztetett, a következő városok jutottak az uj kategóriába : Pozsony . 46.540 lakossal. Zágráb . . 19.857 lakossal. Arad . . . . 32.725 » Nagy-Szeben . . 18.998 » Temesvár . . 32.223 » Eszék . . 17.247 » Nagy-Várad . 28.698 » Pápa . 14.223 » Brassó . 27 766 » Fiume . . 13.314 » Pécs . . . . 23.863 » Selmeczbánya . . 12.654 » Székesfehérvár . 22.683 » Beszterczebánya . 11.780 » Kassa . . 21.742 » Nagykanizsa . . 11.128 » Sopron . . 21.108 » Ungvár . . 11.017 » Győr . . . . 20.035 » Ezen módosítás körülbelől 200.000 forint emelésre adott kilátást; de leginkább azzal indokoltatott, hogy a 78 község közül, melyek házbéradó alá estek, tényleg vagyonilag oly nagy különbségek léteznek, hogy ezúttal az igazságos teherelosztás érdeke is követelte a gazdagabb községek nagyobb megadóztatását. A kormány ez alkalommal Ó-Budára nézve a Budapestre fennálló adótételeket óhajtotta kiterjeszteni; de a törvény e rész­ben továbbra is fentartotta a „Budapest fővárosi törvényhatóság rendezéséről" szóló 1872 : XXXVI. t.-czikk 133. §-ának azon intézkedését, mely szerint „Ó-Budán a házadó jelenlegi fokozata az adótörvények általános szabályozásáig fentartatik". A 20% levonásra kijelölt városok és községek az adó föl­emelése fejében az uj épületek adómentességének megnagyobbi­tásában kaptak némi kárpótlást, a mennyiben az 1868 : XXII. t.-czikk 23. §-a akkép módosíttatott javukra, hogy az uj épületek 10 év helyett 12 év, a lerombolt házak helyébe felépítettek pedig 8 év helyett 10 évi adómentességet nyertek. (3. §.) Ez a kedvezmény a kormány előterjesztésében nem volt s a képviselő­ház által vétetett föl.

Next

/
Thumbnails
Contents