Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1848-1867

14 1848—1867. 30 Ily körülmények közt kijelenti, „hogy a kormány az 1867 márczius 2-án részére megszavazott pénzügyi felhatalmazásnak, azaz az ország — mondhatni — korlátlanul átadott bizalmának, az államjövedelmek és költségek lelkiismeretes kezelése által megfelelt, illetőleg eljárásával azt, t. i. a bizalmat, igazolta". Az országos alapokra vonatkozólag 51 1.028 frt 4972 kihiányra nézve azt a felvilágosítást közli, hogy e hiány az év elején volt pénzmaradványokból födöztetett. Elősorolja továbbá, hogy ez alapnál a költségvetéssel szemben következő tulkiadások fordultak elő : Koronázási díj 589.000 frt — kr. Országgyűlési költségek 851.497 „ 50 „ Az uj országház építési költsége . . 100.854 „ 20 „ Ezen összesen 1,541.351 frt 70 kr az országos alapból födöztetett. — Tulkiadások voltak még: a ministerelnökség 11 :->.969 frt 56 kr, a felség személye körüli ministerium 48.315 „ 57 „ Horvát-Szlavonország közigazgatására 220.S23 „ 81 „ összesen 383.108 frt 94 kr. Ezek a tulkiadások azonban mind indokoltak, illetőleg onnan származnak, hogy az 1866-ban készült költségvetés róluk nem is gondoskodhatott, s igy a bizottság mit sem kétkedik kijelenteni. „hogy a kormány, midőn az említett tulkiadásokat. tette, tekintve a szükségletet, melyet fedeznie mulhatlanul kellett, midőn azokat fedezni sietett, csakis felhatalmazásából folyó kötelességét teljesítette". A mi magát a számadást illeti, a bizottság a kimutatásokban nem talál egész rendszerinti tökéletességet, de ezt a tényleg fennálló viszonyok mentik, és pedig annyival is inkább, mert a bizottság kellemesen győződött meg arról, hogy az észlelt hiányokat az 1868-iki államzárszámadásban legnagyobb részben még 1867-re is kipótolva látja. Ezen a zárszámadásokat pótló kimutatásokat az országgyűlés hosszas tárgyalások után csak 1870 április 1-én, illetőleg április 26-án hagyta helybe, és csak akkor adatott meg a kormány részére a pénzügyi fölmentés, sőt számtani tekintetben csak 1875 január 19-én. Lónyay az 1867. év pénzügyi eredményeiről „Közügyeink" czimü munkájában igy szól: „Midőn 1868-ban az első költségF3Imentés 18B7. évre.