Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1872

1868. 353 1871 : LX1Y. törvényczikk értelmében a feloszlatott elsőbiróságok volt elnökei és birái a királyi tábláknál, illetőleg az első folyamodásu törvényszékeknél alkalmaztatván, az illető nyugdíjra szükség nincsen; de a királyi tábláknál '24.330 forintot, az első folyamodásu törvényszékeknél 41.890 forintot ujabb költségül vett föl. A törvényhatóságok közigazgatási-, árva- és gyámhatósági kiadásaira az időközben tárgyalt törvényjavaslatban kitett összegek vétettek föl. Ezeken kivül a pénzügyminister költségvetésében államjószágok czime alatt a peklin-soóvári uradalomban a ránki fürdőben eszközlendő építkezésekre 23.500 forint vétetett föl, mely összeg feledésből kimaradt a költségvetésből. Végül a 30 milliós kölcsön tételei is bevétettek a költségvetésbe. A költségvetés alakjára kijelenti a jelentés, hogy a jelenleg használt felosztást nem tekinti véglegesnek és állandósitottnak; a költségvetésnek jelen alakját azon alapoknak felvétele indokolta és tette szükségessé, melyeket az 1871. évi költségvetés először vett föl. Jövőre kivánja a bizottság, hogy a költségvetés formailag is lehetőleg tökéletes legyen, annak egyes részeinél az összeállítást illetőleg bizonyos módosításokat tart ezélszerüeknek; nem akarta a bizottság ezeket egy már kész és a ház tárgyalásain átment költségvetésre nézve javaslatba hozni; jobbnak látja, ha az 1873-ik évi költségvetés előterjesztése előtt állapíttatnak meg végleg az államköltségvetés formái és összeállításának részletei; azért is a bizottság fentartja magának. hogy még ezen ülésszak alatt javaslatot tegyen erre nézve, annál is inkább, mert a mint a pénzügyminister értesítette a bizottságot, az állami számszék az 1870-ik évi zárszámadásokról szóló jelentésében erre vonatkozólag szintén előadja észrevételeit. A központi bizottság jelentése után a költségvetési törvény 1872. február 1-én került tárgyalás alá; ez alkalommal a központi bizottság előadója ajánlotta ugyan a ránki fürdő javára felvett 23.500 forint megszavazását, de minthogy ez az összeg utólag a költségvetés részleteinek letárgyalása után, ha mindjárt állítólag hiba következtében előbb elhagyatva helyeztetett be a költségvetési törvénybe, csak azzal a kijelentéssel, „hogy ezen összegnek utólagos előterjesztése és fölvétele a költségvetésbe csak kivételnek tekintessék és praecedenst semmi tekintetben ne képezzen". A költségvetési törvény különben elvi tárgyalás MATLEKOV1TS : Magyaromig államháltartáiínak története. I. no Költségvetés alakja.