Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)
1872
1868. 349 A tandijakat a megnyitás alkalmával a minister, jövőre pedig a tandijakat és szigorlati dijakat, a karok meghallgatásával, a minister állapítja meg. (9. §.) Az egyetem az 1872/3-iki tanévvel nyittatik meg. (10. §.) Ezen ülésszakban terjesztette be a képviselőház által 1870. febr. 23-án kiküldött bizottság jelentését, a vallás- és közoktatásügyi minister felügyelete és kezelése alatt levő különféle alapok és alapítványok jogi természetének megvizsgálásáról. Ez a bizottság három albizottságra szakadt, a vallásalap, a tanulmányi alap és a többi alapok viszonyainak előleges megvizsgálására. E három bizottság közül a nagybizottságnak 1872. ápril 8-án kelt jelentése szerint, csak a vall ás alap viszonyainak megvizsgálására kiküldött bizottság készült el jelentésével. Jelentésében 1. okmányilag megállapitja a vallásalap eredetét. Már 11. Ferdinánd 1625. decz. 11-én kelt diplomájában elrendelte, hogy az egyházi főjavadalmasok ingó vagyonuk feléről szabadon végrendelkezhessenek, másik fele pedig a felállítandó magyarországi papnöveldére s ha ez tökéletes jókarban lesz, a szegényebb plébániáknak, az esztergomi érsek s a többi püspökök belátása szerinti javadalmazására fordittassék. A vallásalap tulajdonképi eredete III. Ferdinánd 1650. aug. 6. diplomája, mely szerint a nem katholikus rendek, jobbágyak és nemtelenek a kath. plébánosok számára jövőre nem tartoznak semmit fizetni; az ekkép károsodott plébánosok segélyezésére a pozsonyi kamara évenkint 6.000 frtot fizet az esztergomi érseknek, ki az összeg hováforditásáról minden negyedik évben tartandó tartományzsinaton értesítést ad. III. Károly 1733. febr. 4-én kelt resolutiójával ez összeget 16.000 frtra emelte, és Pozsonyban külön pénztárt rendelt fölállittatni, melybe 1733. márczius 7-én a néhány évig üresedésben hagyandó szt.-gotthardi és pécsváradi apátságok jövedelmeit, valamint szintén a nagyváradi püspökség 17.000 frt jövedelmét rendelte beszolgáltatni; a pénztárt az esztergomi érsek elnöklete alatt helytartó tanácsosokból és kamarai tanácsosokból álló bizottság kezelte. Mária Terézia 1769. szept. 2-án kelt rendeletével a főjavadalmasoknak meghagyta, hogy jövedelmüknek 10°/ 0-kát a plébánosok pénztárába befizessék. Az újonnan alakított püspökségeknél pedig meghatározta, hogy a javadalmazásból mennyi jár a püspöknek Az alapok és alapítványokról bizottsági jelentés. Vallásalap.
