Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1872

1868. 345 a mellett nyilatkozott is, hogy az államnyomda fontartassék, mégis általános volt az a uézet, hogy ezen állami vállalat föladata kivált az értékjegyek és értékpapírok előállításában fekszik. Fölemlítendő különben, hogy az államjószágok igazgatóságainál lényeges módosítások történtek: igy az államjavak igazgatóságai szaporodtak az újonnan felállított beszterczebányai, soóvári, nagybányai és kolozsvári jószágigazgatóságokkal, a határőrvidéki pénzügyi kezelés átvétele folytán a zágrábi főés a temesvári hadparancsnokságnál külön-külön felállított erdészeti osztálylyal, ellenben a Hradeken fennállott jószágigazgatóság az uj szervezés következtében a beszterczebányai jószágigazgatóságba beolvadt; a bányauradalmak nem szerepelnek többé külön. A gyulafehérvári pénzverde megszűnik. A tapasztalás ugyanis azt mutatta, hogy a kincstár a két pénzverde föntartásával érzékeny vesztességet szenved. 1858-tól 1869-ig a teljes értékű arany- és ezüstpénzverésre 458.894 frtot ráfizetett; mert az ország fémtermelése nem annyira dús, hogy a fémbeváltó felek által fizetett pénzverési díj a két pénzverdének fennállása által okozott túlságos termelési költségeket fedezhesse. Különösen a gyulafehérvári pénzverde megszüntetése indokolva volt; mert 1. az erdélyországi fémtermelés oly csekély, hogy ha a gyulafehérvári pénzverde teljes erővel működik, az mindenkor 8—10 nap alatt kiverhető volt, s ezen pénzverde addig is csak azért állhatott fenn, mert oda magyarországi fém is szállíttatott, 1858—69-ig 8,442.225 frt értékű erdélyi kincstári bányafémen kivül, Gyulafehérvárit még 13,267.142 frt nagybányai kincstári fém veretett pénzzé. — A közmunka- és közlekedési ministerium költségvetésénél, mely deczember 14., 15. és 10. üléseiben tárgy altatott, nagyobb jelentőségű elvi kérdések ezúttal nem merültek föl. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium költségvetésével a képviselőház deczember 10., 17., 18. és 19. üléseiben foglalkozott, mely alkalommal különösen a gazdasági tanintézetek körül fejlődött nagyobb vita, a mennyiben több oldalról hangsulyoztatott az intézetek szaporításának szükségessége, vagy legalább kívánatos volta. Tisza László indítványára ugyanis kimondja a ház, hogy a Keszthelyen fentartandó földmives iskola mellé egy attól Államjószágok. Gyulafehérvári pénzverde. Közmunka és közlekedés. Földmivelés, ipar és kereskedelem. Gazdasági tanintézetek.