Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1872

338 1871. Kisebbségi javaslat. a honvédség fentartásának és fejlesztésének nagy költségében, vagy azon terhekben, melyeket Horvát-Szlavonországért, Fiumeért s a határvidékért viselünk, — de találják oly körülményekben is, melyeknél az elhatározás egészen függetlenül csak a törvényhozást illette. „Hogy a javításokban és beruházásokban a kellő mérték és sorrend meg nem tartatott, hogy több tétetett e részben annál, mit az országnak pénzereje megbir, ez egyik oka országos pénzügyünk súlyos helyzetének." Másik oka, hogy a ministerium kellő gazdálkodási és takarékossági hajlammal nem bir. Egy további oka lehet a helyzet valódi állásának nem ismerése, mely a költségvetés szerkesztéséből következik s főkép abból a rendszertelenségből, melvlyel a költségvetés rendes és rendkivüli részbe beosztatik. „Sokan t. i. megnyugvást találnak abban, hogy a rendes szükségletnél csak mérsékelt összegű hiány mutatkozik. mely a rendes bevételeknek esetleg bekövetkezhető szaporodása folytán fedezhető; s hogy a hiánynak legnagyobb része a rendkivüli szükséglet terhére esik és mint ilyen eléggé indokolva van azon hasznos beruházások által, melyeknek eszközlése ezen hiányt okozza. E vélemény részben helyes, nagy részben azonban veszélyes önámitás. A költségvetésben ugyanis a szerint, a mint az eddig készíttetett és készül jelenleg is, a rendkivüli szükséglet rovataiban nemcsak a közhasznú vállalatokra, jövedelmező beruházásokra rendelt kiadások foglaltatnak, hanem foglaltatnak számos oly kiadások is, melyek ezeknek sorába éppen nem tartoznak, hanem csupán azért iktattatnak a rendkivüli szükséglet rovatai közé, mert vagy nem a tárgyalás alatt levő költségvetési évre, hanem az előzők valamelyikére vonatkoznak, vagy évenkint rendesen nem fordulnak elő; vagy a mennyiben évenkint előfordulnak is, különböző okoknál fogva végleg megállapitottaknak nem tekintetnek; — ezek közt pedig számos egészen meddő, soha nem jövedelmező, vagy csak közvetve és csak igen későn gyümölcsöző és több oly kiadás van, melyek tekintve arra, hogy sem magán, sem országos háztartás nem képzelhető, melyben a szükségletnek külömböző czimei alatt ugyan, de évenkint mégis J mindig rendkivüli szükségletek nem merülnének föl: helyesebben a közigazgatás folyó kiadásai közé tartoznak és pénzügyileg jövedelmező beruházásoknak semmiesetre nem tekinthetők." A külön- * vélemény 20,696.117 frtot mutat ki. mint oly összeget, mely az