Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1871

Előirányzat nélkül : rendes kiadások 17.349 05

l/

a 31.107 33V

2 rendkívüli kiadások 6,534.921 08 5,293.565 75 hitel- és pénztarmüveleti kiadások 76,433.217 33

l/„ 50,360.453 10

l/

9 összes előirányzat nélküli kiadások 82,985.487 47 55,685.124 19 rendes hevételek 167.492 93

l/

2 152.573 65 rendkívüli hevételek 5,452.170 14>/

2 2,070.092 95V

2 hitel- és pénztármüveleti bevételek 45,963.488 98 25,880.318 71

1/

2 összes előirányzat nélküli bevételek . 51,583.152 06 28,102.985 32 Bevételek 242,526.210 286,729.345 49 259,373.165 18'/

2 68,329.713 20 24,126.577 71 Kiadások 263,086.572 321,497.518 18'/

2 293,022.676 15

l/„ 95,266.408 22 36,855.462 03'/ Hiány 20,560.362 34,768.172 69'/

a 33,649.510 97 14,207.810 67'/

2 Jövedelmi mérleg. Bevétel Kiadás Fölösleg + hiány — frt kr frt kr frt kr Az 18 71 : X. és azt kiegészítő t.-czikkekkel engedélyezett 235,146.193 43 238,512.030 71»/,3.365.837 28'>

2 Ebből levonandők a jövedelmet, illetőleg költséget nem képező és csak az előirányzattal való összehasonlítás végett fölvett összegek : а) adóhátralékok б) járadékváltságok c) mult évi hitelmaradvány d) n.ult évi pénzmaradvány e) folyó évi pénzmaradvány f) tiszti biztositékok visszafizetése 1,673.267 44 214.815 02 4,241.369 . 8,997.099 32 6,392.564 35 56.820 99 levonandó összesen 15,126.550 78 6,449.385 34 8,677.165 44 marad 220,019.642 65 232,062.645 37V

212.043.002 72'/g Előirányzat nélkül 62,985.487 47 31,402.335 41 együtt 271,602.794 71 315,048.132 84

1/

2— 48.445.338 13

l/

2 Ezen összegből levondók azon kiadások, melyek vagyongyarapodást idéztek elő : a) az ingatlan vagyonnál b) a termesztmények. anyagok, szerek és eszközök kezelésénél 22,993.774 80'/

a 9,157.333 59',/j összesen 32,151.108 40 — 32.151.108 40 marad tehát 271,602.794 71 282,897.024 44'/

211.294.229 73'/, A „Részletes jelentés az 1871. évre az államháztartás, az államvagyon kezelése körül szerzett számviteli tapasztalatokról és az államadósságok ellenőrzéséről", melyet most már az államszámvevőszék rendszeresen előterjeszt, ezúttal azzal kezdődik, hogy a zárszámadások szerkezetét a pénzügyi bizottság a ministertanács által is osztott kívánságához képest berendezettnek mondja, habár jelentéséből kitűnik, hogy azt nem szívesen, teszi, mert a többek közt igy szól: „Miután állami számvitelünk mindez ideig alkotmányos uton végleg szervezve nincs, következőleg az alap hiányzik, melyre bizton támaszkodva, a „meggyőződések" eltérését ki lehetne kerülni, noha az állami szám-