Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)
1848-1867
22 1848—1867. 22 Gyula magyar ministerelnökké történt kineveztetése folytán a magyar felelős kormány ismét kezébe vehette az ország ügyeinek vezetését. Gróf Andrássy Gyula kabinetje állott a következő tagokból: br. Wenckheim Béla belügy, gr. Festetics György a felség személye körüli, Lónyay Menyhért pénzügy, gr. Mikó Imre közmunka- és közlekedésügy, Gorove István földmüvelés-, ipar- és kereskedelem, br. Eötvös József vallás- és közoktatásügy , és Horváth Boldizsár igazságügyministerből. Maga a ministereluök egyúttal a honvédelmi tárczát vezette. Ugyanabban az ülésben (1867. febr. 28.), melyben a kormány tagjait bemutatta, gróf Andrássy Gyula a pénzügyekre nézve is tett előterjesztést, mondván : „Miután az állam egy perczig sem maradhat a nélkül, hogy szükségletei fedezve ne volnának, kénytelen a kormány erre nézve a ház és a törvényhozás fölhatalmazását kikérni." A fölhatalmazást (az azon évi 65. sz. iromány szerint) a kormány összes tagjai irták alá és bevezetése következőleg szólt: „Ministeri előterjesztés az 1867-dik évi közterhekről. „A közigazgatás átvétele, szervezetének átalakítása, és a teljes alkotmányosságra való átmenetel annyi nehézséggel jár, hogy a ministerium a jelen évre — a melyből két hónap már ugy is elmúlt — rendes költségvetést elő nem terjeszthet: ennélfogva, hogy az állam kiadásaira, és a közigazgatás szükségeinek fedezésére megkívántató összegek rendesen befolyjanak: a ministerium, a mindenekelőtt sürgős elintézést kivánó ügyek közé sorozza, az országgyűléstől felhatalmazást kérni a felelős ministerium számára az iránt, hogy a jelenben fennálló adózási rendszert a jelen év végéig fentarthassa, a befolyt összegeket a fennakadás nélkül fedezendő beligazgatási költségekre s a magyar korona országai és Ő Felsége többi országai által közösen viselt kiadásokra forditliassa, a tényleg fennálló gyakorlati szabályok szerint, az utóbbiakra mindazáltal az országgyűlési megállapodások után s azok értelme szerint eszközlendő betudás, illetőleg leszámolás fentartása mellett, „A ministerium megvan győződve arról, hogy az alkotmányos állapotok megszilárditására. czélszerübb eszköz nem lehet, mintha az országgyűlés — tekintetbe véve az átmenet nehézségeit — mielőbb oly felhatalmazásokkal látja el a felelős kormányt, melyek a közigazgatás folyamának megzavarása nélkül Gróf Andrássy ministeriuma. Pénzügyi felhatalmazás.
